Rács mögött marad az egykori oligarcha
A szabadulásra Mihail Hodorkovszkijnak a 2005-ben kiszabott nyolcéves börtönbüntetése révén 2011-ben lehetősége lett volna – miután az egykor leggazdagabb orosz üzletember 2003-tól már előzetes letartóztatásban volt. Hodorkovszkij támogatói szerint az ellene indított második eljárás célja éppen ennek megakadályozása volt.
A kéthetes halasztás után hétfőn megkezdődött ítélethirdetés váratlanul zárt ajtók mögött zajlott. Annyi már biztos, hogy a bíróság Hodorkovszkijt és üzlettársát, Platon Lebegyevet bűnösnek találta összesen 23 milliárd (!) dollár elsikkasztásában. Az ítélet felolvasása napokig is eltarthat, ahogyan történt az előző ügyben is. Hodorkovszkij ügyvédjei szerint a büntetés mértéke szilveszterkor lesz ismert. Az ügyészség 14 évet kért a 47 éves üzletemberre. Az ítélet szerint a vádlottak 1998 és 2003 között jogtalanul vontak el több mint 200 millió tonna olajat saját leányvállalataiktól, majd a hasznot tisztára mosták.
A másfél éve folyó pert politikai indíttatásúnak vélők szerint az ünnepekre időzített ítélethirdetés célja, hogy minél kevesebb visszhangja legyen belföldön és külföldön egyaránt. KorábbanJohn McCain kelt a szenátusban Hodorkovszkij védelmére, kijelentve, hogy nem szabadna ratifikálni az atomfegyverek korlátozásáról Moszkvával kötött újabb START-szerződést, amíg politikai per folyik Hodorkovszkij ellen. – Ha saját állampolgárával szemben megenged ilyen jogsértést a hatalom, mire számíthatunk a velünk kötött megállapodás kapcsán? –tette fel a kérdést az egykori republikánus elnökjelölt.
Az EU külügyi biztosa, Catherine Ashton szóvivője útján közölte: az unió figyelemmel kíséri az ügy alakulását. A WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok érintik a Jukosz ügyét is: az amerikai nagykövet szerint Hodorkovszkij nem szabadul, amíg Vlagyimir Putyin kormányfő hatalmon van.
A bíróságnál Hodorkovszkij melletti tüntetést tartottak. 22 aktivistát őrizetbe vettek. A per kapcsán közéleti személyek intéztek nyílt levelet Dmitrij Medvegyevhez, követelve az elnöktől, hogy biztosítsa az ítéletet meghozó bíróság függetlenségét. Köztük voltak ismert zenészek, mint Borisz Grebenscsikov és Andrej Makarevics, akik szégyennek tartották a pert, és vitatták a vádakat. Az orosz Központi Bank egykori elnöke – és a Jukosz igazgatótanácsának egykori feje –, Viktor Gerascsenko szerint az ítélet a hatalom „elmebetegségének” bizonysága.
Igaz, senkinek sem volt kétsége afelől, hogy elmarasztaló ítélet születik; különösen, miután Putyin az Egyenes vonal című évenkénti műsorában telefonos kérdésre elmondta: a tolvajoknak börtönben a helyük. Az orosz kormányfő emberöléssel is megvádolta Hodorkovszkijt, kijelentve, hogy azok a gyilkosságok, amelyekért a cég biztonsági embere ül, nyilván nem a tulajdonos tudta nélkül történtek. Az üzletember ügyvédei szerint a kormányfő ezzel a kijelentésével is befolyásolni kívánta a bírót, akivel a Gazeta orosz lap szerint az ítélethirdetés előtt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai beszéltek, bár a hírt a Moszkvai Városi Bíróság visszautasította.
Putyin kijelentésére azonban Medvegyev is kritikusan reagált: – Sem az elnök, sem más felelős beosztású személy nem nyilváníthat véleményt ilyen és hasonló ügyben az ítélethozatal előtt – mondta.
Az egykor legnagyobb orosz olajvállalat tulajdonosa emblematikus figurája lett a putyini évtizednek. A túlságosan befolyásossá nőtt Hodorkovszkij elleni eljárás politikai üzenete az „oligarchák” felé az volt: aki hajlandó együttműködni a Kremllel, az tovább viheti az üzletét – aki nem, azt megfoszthatják vállalatától. A politikai ambíciókat dédelgető Hodorkovszkij – aki több parlamenti pártot is finanszírozott – Putyin számára fenyegető szövetséget kötött az őt egyébként hatalomra jutásában segítő Roman Abramovicscsal: a Jukosz összeolvadt volna a Szibnyefttyel, a világ második legnagyobb társaságává téve a céget. Hodorkovszkij letartóztatása után az orosz olajkészletek harmadát birtokló vállalat java az állami Rosznyefty, illetve politikailag nem konfrontálódó magánvállalatok kezébe került.
