Kárpótlás a megaláztatásokért
– Erdélyben ma már három politikai alakulat küzdhet Székelyföld autonómiájáért. Mi az, amit a Székely Nemzeti Tanács el tud érni, a kormányon lévő RMDSZ és a Budapest kiemelt partnereként kezelt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig nem?
– Mi történelmi perspektívában gondolkodunk, és nem abban a négy évben, amelyért a pártok alávetik magukat a pillanatnyi választói igényeknek. 2003-ban, amikor megalakultunk, rajtunk kívül még senki nem beszélt nyíltan az autonómiáról, és a Székely Nemzeti Tanácsot azóta sem a pártlogika vezérli. A politikai alakulatok mindig csak a társadalom egy-egy szegmensét fedik le, mi ezért nem is fogunk párttá alakulni soha.
– Elképzelhető akár, hogy az auto nómia kivívásával párhuzamosan az SZNT megszűnik?
– Minden attól függ, hogy Székelyföld esetleges autonóm jogállása mennyire felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket a 2004-ben elutasított törvénytervezetünkben megfogalmaztunk. Gondolhatunk például arra, hogy Korzika kapott egy korlátozott autonómiát Franciaország decentralizációja során, amellyel a helyi autonomisták elégedetlenek, így nyilván megszüntetni sem fogják a maguk szervezeteit.
– Reális célkitűzésnek tartja Székelyföld autonómiáját? Mikor valósulhat ez meg?
– Ez nemcsak rajtunk múlik, hanem olyan kényszerítő erőkön is, amilyen például a közigazgatási reform. Különösen hogy a decentralizáció már húsz éve cél. Az autonómiának ezzel a közigazgatási reformmal együtt kell megvalósulnia; ennek végrehajtására Bukarestnek még három-négy éve van.
– Mit vár a magyar kormánytól?
– Bátor és kezdeményező diplomáciát, amelyen nem feltétlenül konfrontációt értenek az Európai Unióban. Elképzelhetőnek tartok egy olyan államközi megállapodást, amilyenhez Dél-Tirol státusa kapcsán Ausztria és Olaszország eljutott. Amikor ez utóbbi létrejött, Olaszország geopolitikai hátrányba került, hiszen Dél-Tirolhoz a határ túloldalán egy Észak-Tirol tartozik. Székelyfölddel kapcsolatban ilyen veszély nem fenyeget, hiszen a terület Románia közepén fekszik.
– Novemberi budapesti gyűlésén az SZNT a székelyföldi autonómia támogatása mellett Máért-meghívót és megjelenési lehetőséget is kért a magyar EU-elnökség oldalán. Kapott ígéretet erre?
– Egy héttel a gyűlésünk után örömmel hallottam, hogy Németh Zsolt egy napirend előtti kérdésre azt mondta: a magyar kormány támogatja Székelyföld területi autonómiáját. A magyar Külügymisztériumot kértük, hogy kezdeményezze a magyar–román alapszerződés kibővítését. Választ ezekre a kérdésekre a mai napig még nem kaptunk. De ide nem is ígéret kell, mert az kevés lenne, hanem menetrend, konkrét határidőkkel.
– Nem tart attól, hogy Székelyföld autonómiája áldozatul esik a kettős állampolgárságnak? A magyar–román viszonyt az a hallgatólagos támogatás határozza meg, amelyet Traian Basescu elnök ad Orbán Viktornak, hiszen Bukarest is osztogat állampolgárságot például a Moldovában élő románoknak.
– Ez nem lenne jó. Ami minket illet, nem is szabad összekapcsolni a két dolgot. A kettős állampolgárság (amelyet én is szeretnék elnyerni) az egyén kapcsolata az állammal, jelen esetben Magyarországgal. Az autonómia viszont azt jelenti, hogy a szülőföldjén lévő közösség hogyan rendelkezik a terület felett, amelyen él.
– Elvándorlástól nem tart a kettős állampolgárság miatt?
– 1990 után már nagyon könnyűvé vált az elvándorlás, volt is kitelepedési hullám. De valamit elveszít, aki arra kényszerül, hogy elhagyja az otthonát. Én legalábbis elképzelni sem tudnám az enyémet máshogy, mint megosztva Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy között, ahol születtem és felnőttem.
– Milyen többlettel bír a kettős állampolgárság?
– Életem nagy részét Romániában, a diktatúra alatt éltem, olyan viszonyok között, amikor történelmi valóságról csak halkan lehetett beszélni. Kamasz voltam, amikor a hatvanas években eltűntek a magyar névtáblák Marosvásárhelyről. Ez hihetetlenül nyomasztó érzés. Azoknak az évtizedeknek az emlékét lehet végleg rendezni azzal, hogy a magyar állam elismer polgárának, kárpótlásul minden megaláztatásért, amelyet kisebbségi sorban elszenvedtem.
– Magyarországi választójogot is szeretne a kettős állampolgársággal?
– Igen. Választójogot és a választhatóság jogát is.
–Miért? Az utóbbi nem is szerepel a törvényben.
– Ettől én még szeretném. Hiszen minden, ami a magyarországi közéletben zajlik, az erdélyi magyarok életére is kihat.
