Tűz Európából
Németország felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az Európai Unióról a világban kialakul. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő ezzel szemben azt állította: az újságírók rosszul értelmezték, félremagyarázták Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő berlini nyilatkozatát.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a most elfogadott magyar jogszabály ellen. A szocialista politikus felvetette, hogy Magyarország alkalmas-e az EU vezetésére a következő fél évben. Erre reagálva a magyar kormányfő szóvivője közölte: Orbán Viktor miniszterelnök szerdán telefonon beszélt luxemburgi kollégájával. Jean-Claude Juncker világossá tette, Asselborn nem a kormány hivatalos álláspontját képviselte.
Az új magyar médiatörvény megsérti azEurópaiBiztonsági ésEgyüttműködési Szervezetnek (EBESZ) a média szabadságára vonatkozó normáit, s fenyegeti a szerkesztői szabadságot és a média pluralizmusát – idézte az MTI az EBESZ sajtószabadság-felelősét, Dunja Mijatovicot. A konzervatív berlini napilap, a Die Welt Magyarországot ugyanakkor vezéri államhoz (Führerstaat) hasonlítja. Michael Stürmer publicista szerint a Fidesz nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből.
A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező rovatában, „A nap Pinocchiójában” közölt írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Azt idézték, hogy „médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is”.
A Gazeta Wyborcza a címlapján fejezte ki szolidaritását a magyar sajtóval. A lengyel lap főszerkesztőjének, Adam Michniknek levélben fejezte ki köszönetétVörös T. Ká roly, a Népszabadság főszerkesztője.
Kedves lengyel barátaink! Kedves Adam Michnik!
Köszönjük. Azt írod lapodban, hogy „szolidaritásunkat fejezzük ki a magyar médiával, amelyet Orbán miniszterelnök el akar hallgattatni”. Lengyelül is idézzük –Jestesmy solidarni z wegierskimi... Megállunk a solidarni szónál, amely ünnepélyesen súlyos nyomatékkal hangzik Közép-Európában. Még inkább abban a lapban, amelynek eredeti neve Gazeta Wyborcza Solidarnost, a Szolidaritás Választási Újságja volt. A Szolidaritás és Magyarország nélkül nagyon nehezen vívta volna ki szabadságát ez a térség. És ahhoz, hogy megtartsa, szintén szükség van mindkettőre. Ha Ti aggódtok a szabadságunkért, ha Ti mondjátok, hogy a sajtót fenyegető törvény tűrhetetlen, az a lehető leghitelesebb segítség, egyben legkeményebb figyelmeztetés.
Köszönjük – azon kollégáink nevében is, akik most úgy érzik, eljött az ő igazságuk órája.
Tévednek ugyanis.
A szabadság egy és oszthatatlan. Vagy van, vagy nincs.
Aki, mint Te, politikai elítéltként többször is csak amnesztiával szabadult, tudja, hogy a hatalom jóindulata és nagyvonalúsága legkevesebb két oldalról tekinthető. Legjobb, ha nincs módjuk engedékenységre sem, mert az végső soron mindig valamiféle amnesztia. Büntetéshiány. Jobb, ha eleve távol tartják magukat mindazon területektől, ahol a hatalmon lévőket ördögi kísértések csábítják. A média ilyen.
„Valakinek végre meg kellene mondania Orbánnak: Viktor, hibázol!”, írja kommentárjában lapod. Ennél többet mi sem szeretnénk, de ehhez ragaszkodunk.
Vörös T. Károly főszerkesztő
