Szijjártó Péter biztos benne: az elkövetkezendő időszakban sokkal inkább „tényszerű és korrekt, a valós történéseket valós módon interpretáló tudósítások fognak megjelenni”. Szerinte az MTI berlini anyaga a dpa német hírügynökség alapján született, és arról számolt be, hogy a berlini helyettes kormányszóvivő sajtóértekezletén Angela Merkel „óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit”. — Akkor elmondanám, hogy mi is történt ma Berlinben — folytatta Szijjártó. Telefonon beszélt a berlini helyettes kormányszóvivővel, elmondta neki, hogy milyen hír jelent meg Magyarországon. Christoph Steeg mans átküldte sajtótájékoztatójának szó szerinti leiratát. Ennek alapján Szijjártó idézte a német helyettes kormányszóvivőt: „eljövendő EU-elnökként Magyarország természetesen különleges felelősséget visel az Európai Unióról a világban kialakuló képről. A szövetségi kormány számára ezért is magától értetődő, hogy Magyarország elkötelezett marad az EU jogállami értékei mellett (...).” A szóvivő szerint ehhez képest, „mondjuk úgy, minimum félreértés” a címadás.

Szijjártó Péter szólt az MTI Vizsgálja az EU a magyar médiatörvényt című híréről is. „EU-vizsgálat alatt állunk. Két sorral lejjebb azt olvasom: nem hivatalos vizsgálatról van szó, csupán annak elemzéséről, értékeléséről, összhangban van-e a törvény az uniós joggal” — fejtette ki. Majd hozzátette, ha a hírek talán kevésbé bombasztikusak lennének, s inkább a tényekre hagyatkoznának, látszana, hogy a törvény kiállja az EU valamennyi próbáját. Az EBESZ kritikájára úgy válaszolt: „minden kritikát figyelmesen hallgatunk (...), ugyanakkor nyugodtak is vagyunk, mert az az EU-s szabályozásokkal összhangban van”. Arra is kitért, hogy Orbán Viktor telefonon beszélt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel, aki világossá tette: a külügyminiszter nem a hivatalos álláspontot képviseli. Szijjártó hozzátette: a miniszter a szocialista munkáspárt tagja. L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke lapunknak azt mondta: meggyőződése, hogy az új magyar médiatörvény külföldi bírálói valójában nem olvasták el a parlament által elfogadott jogszabályt, hanem felülnek az itthonról gerjesztett hangulatkeltésnek. Egy olyan nyilatkozatot sem ismer ugyanis, amelyben konkrét kifogásokat fogalmaznának meg, hogy a jogszabály mely pontjai sértik az európai normákat. L. Simon László leszögezte, a magyar médiatörvény megfelel a nemzetközi és uniós normáknak, hiszen a jogszabályba az idevágó uniós irányelvek főbb pontjai szó szerint bekerültek.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint a német kancellár és a luxemburgi külügyminiszter nyilatkozata, valamint az Európai Bizottság vizsgálata egyértelműen jelzi, hogy a magyarországi médiatörvény elfogadása meghaladja a nemzetközi közösség tűrőképességét. Ezért felszólítja Schmitt Pál államfőt, ne írja alá az új médiatörvényt. A szocialisták elnöksége és médiapolitikusai szerint a kormány antidemokratikus, az európai értékekkel szembemenő kormányzási és jogalkotási gyakorlata, a jogállamiság folyamatos durva megsértése mindinkább elszigeteli Magyarországot a nemzetközi porondon.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint a kormány azt kapja, amit megérdemel. A médiatörvény legalább negyven ponton sérti a magyar alkotmányt és az EU-s irányelveket. Az LMP az Alkotmánybíróságtól kéri majd a médiatörvény megsemmisítését.