Megnyerte a Fehér Ház és a Demokrata Párt a hónapok óta húzódó, a leköszönő kongresszus végóráiban különösen kiélezett ideg-, és időjátékot az új START körül. Ez azzal a keddi, ügyrendi szavazással dőlt el, amellyel lezárták az amerikai–orosz fegyverzetcsökkentési szerződésről folytatott vitát a szenátusban. Vagyis az ellenzéki republikánusok a megállapodást ellenző többségének nincs már lehetősége tovább húzni az időt, hogy a kétharmados jóváhagyást igénylő ratifikáció már csak a januárban debütáló kongresszus napirendjén szerepelhessen. Ez esetben egyrészt visszakerült volna bizottsági szintre, feszültségforrást jelentve az amerikai–orosz kapcsolatokban is. Másrészt több republikánus ellenállását kellett volna a demokratáknak legyűrniük, a novemberi választási eredmények fényében. Az ellenzők szerint az egyezmény Moszkvának kedvez, nem érinti a taktikai fegyverzetet (ahol orosz előny van), nem elégséges az ellenőrzési rendszere. Féltették egyben az amerikai rakétavédelmet, illetve kifogásolták, hogy a demokraták a „béna kacsa” kongresszusban préselik át a ratifikációt.

A végszavazást e sorok írása után tervezték, de a jóváhagyást gyakorlatilag biztosra vették szerdánWashingtonban. Barack Obama elnök hívei megnyertek maguknak legalább kilenc ellenzékit a szükséges kétharmadhoz. Az Obama és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev által aláírt dokumentumra az orosz parlamentnek is rá kell még bólintania, de ezt Amerikában formalitásnak tartják a Kreml uralta moszkvai politikai erőviszonyok miatt. – Annak küszöbére jutottunk, hogy megírhassuk a következő fejezetet a nukleáris fegyverekkel való küzdelem 40 éves történetében – nyilatkozta John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, egykori elnökjelölt.

Az új START Obama eddigi legjelentősebb, kézzelfogható külpolitikai eredménye lesz. Számos elemző úgy véli: az elnöknek meg kell utólag is dolgoznia tavalyi, bizonyos fokig megelőlegezett Nobel-békedíjáért, és tennie kell a meghirdetett politikája, az atomfegyvermentes világ eszményéért.

Az új START-ot az elmúlt két évtized legjelentősebb fegyverzetcsökkentési szerződésének tartják a világ atomarzenáljának összesen 95 százalékát birtokló két ország között. Igaz, ez inkább létrejöttének tényére, semmint technikai részleteinek tartalmára vonatkozik. 2200-ról fejenként 1550-re csökkenti a telepített, hosszú hatótávolságú robbanófejek, illetve 700-ra a hordozóeszközök számát. Számítási rendszere más, mint a korábbi szerződéseké, ezért a gyakorlatban a leépítés – ami nem követel megsemmisítést – kisebb lehet a látszólag 30 százaléknál. – Azon dolgok egyike (az új START), ahol a kudarcnak nagyobb lenne a jelentősége annál, mint amennyit ténylegesen eredményez – állítja George Perkovich, a Carnegie Alapítvány leszerelési szakértője.

Fegyverzetcsökkentési szerződések:

START I (1991): felenként legfeljebb 6000 robbanófej, 1500 hordozóeszköz. Tavaly hatályát vesztette.

START II (1993): aláírták, de nem lépett hatályba.

(START III: tárgyalások folytak róla, de alá sem írták.)

SORT, illetve moszkvai szerződés (2002): legfeljebb 2200 robbanófej. Ez a megállapodás két év múlva veszíti hatályát. Gyenge követelményrendszere miatt egyáltalán nem tartják erős szerződésnek.

John Kerry szenátor szerint ez a következő fejezet „a nukleáris fegyverekkel való küzdelemben”