Minszkben a kétharmad sem elég
Vasárnap éjjel több mint tízezren tüntettek Aljakszandr Lukasenka elnök ellen, aki 1994 óta irányítja az országot. A tüntetőket éjfél körül a rohamrendőrség kergette szét, több száz embert megvertek és őrizetbe vettek. Lukasenkát a vasárnapi elnökválasztáson (a hivatalos eredmények szerint) a szavazatok közel nyolcvan százalékával újraválasztották.
– A tüntetés és a résztvevők száma nem új, 2006-ban ugyanennyien voltak a téren –mondta lapunknak OlegManajev. A belorusz politikai elemző szerint azonban eddig nem volt példa olyan erőszakos megmozdulásokra, mint a vasárnapi kődobálás, vagy arra, hogy megpróbáljanak betörni a kormány központjába. – Persze vannak olyan elméletek, amelyeket én sem zárnék ki, hogy az a néhány fiatal a titkosszolgálatok provokátora volt – mondta a Szocioökonómiai és Politikai Tudományok Független Intézetének alapítója. – A rendőrség válasza azonban brutálisabb volt, mint valaha: még soha ennyi embert nem tartóztattak le tüntetésen, és a lehetséges 15 éves börtönbüntetés is elfogadhatatlan. Még akkor is, ha az a két-három rendbontó fiatal valóban ellenzéki volt is – tette hozzá Manajev. A beloruszok nagy része a szakértő szerint még mindig a szoros állami kontroll alatt álló televízióból és újságokból tájékozódik, így ők úgy tudják: az amerikaiak által megrontott fiatalok okoztak zavargásokat vasárnap a Függetlenség téren. Manajev azonban hozzátette: a beloruszok egyharmada internetezik, így hozzáfér független hírforrásokhoz. – Igaz, most ők sem mind a külföldi híroldalakat bújják. Szerintem a lakosságnak körülbelül 10-15 százaléka tudja, mi is történt valójában – magyarázta Manajev.
Az elemző szerint közvetett módon az adott lehetőséget az ellenzék elleni brutális fellépésre, hogy Lukasenka és Dmitrij Medvegyev orosz elnök december 9-én aláírták a megállapodást a két ország közti vámunióról. – Ekkor világos lett, hogy a korábbi pletykák, amelyek szerint a Kreml már nem támogatja Lukasenkát, hamisak. A moszkvai vezetés úgy döntött, hogy tovább támogatja a minszki rezsimet – mondta Manajev. Szerinte a másnap a szerződéssel a zsebében hazatérő Lukasenkának már semmi oka nem volt arra, hogy megpróbáljon megfelelni a nyugati hatalmak és az EU elvárásainak.
A szakértő szerint az elmúlt napok eseményei ellenére az EU nem térhet vissza a kilencvenes években, illetve a kétezres években folytatott politikájához, Fehéroroszország teljes elszigeteléséhez. – Ez azt jelentené, hogy elismerik: az elmúlt két-három év nyitása, Javier Solana 2009-es látogatása mind felesleges volt, és kudarcot vallottak – vélte Manajev.
A Manajev vezette intézet októberi felmérései szerint Lukasenka választási csalások nélkül is könnyedén megkapná a szavazatok 55-60 százalékát. Akkor vajon miért hamisítja meg mégis az eredményt? – Minden autoriter rezsimben, legyen az akár Mugabe Zimbabwéje, a vezető az egész nemzetet akarja képviselni, a nép nevében akar beszélni. Ezért hívják magukat a nép „apjának”, Lukasenka esetében „Bátykának”. Ha csak 60 százalékot kapna, akkor el kellene ismernie, hogy bár a többséget képviseli, de nem mindenkit. Akkor teret kellene adnia azoknak, akik nem értenek egyet vele, és szóba kellene velük állnia. Helyet kellene adnia nekik a parlamentben és a médiában is, és ez számára elfogadhatatlan – közölte Manajev.
