'Hármat tudtam a tízparancsolatból'
Olyannyira, hogy az újságírót megbízták: egy héten át kísérje el Joseph Ratzinger bíborost, müncheni érseket, és írjon portrét a Hittani Kongregáció prefektusáról. Seewald végül harminc percet kapott, abból másfél órás beszélgetés és egy hosszú kapcsolat kezdete lett. Az ötvenhat éves zsurnalisztát ma már az időközben XVI. Benedek néven a Vatikán élére választott egyházfő bizalmasának, egyben „publicisztikai szócsövének" tekintik.
Azt viszont kevesen tudják róla, hogy a nemrég megjelent, A világ világossága című pápai interjúkötet szerzője fiatalon lánglelkű baloldali volt. Mint a müncheni Focus hírmagazin internetes kiadásában, a Focus Online-on megjelent cikkben olvasható, Seewald korántsem volt mindig olyan jámbor férfiú, mint mostanság. Gyerekként ministránskodott, de közben fokozatosan eltávolodott az egyháztól, túl üresnek és hazugnak tűnt neki az a világ. A ’68-as mozgalmak hatására hoszszú hajat növesztett, lelkesedett a Kommunista kiáltványért, és nyakig merült a szabad szerelemben. Ahogy a Focus Onlinenak elmesélte, tizennyolc évesen kilépett az egyházból, háború és imperializmus elleni propagandaköröket szervezett, a nyugatnémet kommunista párt, a KPD újraszervezése mellett kampányolt.
Miután minden erejét a mozgalmi munka kötötte le, a gimnáziumból – „krónikus iskolakerülés” miatt – ki is rúgták, egyben eltiltották valamennyi bajorországi középfokú tanintézménytől. Az önmagát főfoglalkozású forradalmárnak kikiáltó Seewaldot az sem zavarta, hogy a kenyérrevalót a legnagyobb imperialistának tartott cég révén kereste meg. Coca-Colát szállított ki.
Saját bevallása szerint radikális baloldali társaival azok sztálinista elhajlásai miatt szakított. Nyugat-Berlinben leérettségizett, majd 22 évesen Passauban indított egy baloldali liberális lapot. Annak bukása után hirdetési újsággal próbálkozott, végül a Der Spiegel hamburgi hírmagazinnál kötött ki. Bár nem járt újságíró-iskolába, a futballhuligánokról írt riportja címlapsztori lett.
Amikor az egykori kommunista 1990-ben a Süddeutsche Zeitung frissen indítottmagazinjához került, Seewaldot állítása szerint zavarta, hogy Ratzingert a média őskonzervatívnak könyvelte el – anélkül, hogy egyetlen sort olvastak volna tőle. Az első interjú során végül nem az előre egyeztetett kérdéseket tette fel: bajor dialektusban családjáról, gyermekkoráról faggatta a német bíborost. Az interjú vegyes fogadtatásra lelt. Miközben többen túlságosan baráti hangvételűnek tartották, több médiadíjra is jelölték.
A ma már családos Seewald az 1990-es évek közepén tért vissza az egyházba; azután, hogy megjelent első interjúkötete a Vatikán második emberének számító Ratzingerrel. –Rájöttem, hogy a szabadság, az egyenlőség és a testvériség az evangéliumban is megtalálható – indokolta megtérését a két fiúgyermek apja.
Az időközben a teológiában is elmélyült Seewald büszke arra, hogy jó előre megjósolta a „német pápát”. A Ratzingert a katolikus egyház csúcsára emelő római konklávé után az újságíró rengeteg cikk mellett három könyvet is publikált XVI. Benedekről. Az újabb interjúkötetre azonban öt évet kellett várnia. Ugyanakkor az egyházat súlyosan megrázó szexuális bántalmazási és megrontási botrányok, a holokauszttagadó Piustestvériség körüli közfelháborodás miatt a korábban „sztárolt” pápa szinte eladhatatlannak tűnt Németországban – mondta a Focus Online-nak. Az első héten aztán 180 ezer fogyott el a világsajtóban is sűrűn idézett interjúkötetből. Jézusról már írt életrajzot, Seewaldot most egy másik fontos személyiség foglalkoztatja: Szűz Mária biográfiája.
