Rendőrökkel jött az áremelés
„Hogy boldogok-e az emberek? Hát persze, az iráni nép mindig örül a magas áraknak” – mondta egy teheráni benzinkutas a Reutersnek, és felhúzott szemöldökével hangsúlyozta a szavaiban rejlő szarkazmust. Az új rendszer szerint a jegyre kapható benzint, a havi 60 literes kvótát az autós literenként 40 dollárcentért veheti meg, az eddigi 10 cent helyett, a kvótán felüli mennyiség literje pedig mostantól 70 cent az eddigi 40 helyett. „A magas árak miatt nem tudok többet autózni. A tömegközlekedés nem jó, így a legtöbb embernek nem lesz könnyű. Az lesz a legjobb, ha otthon maradok” – panaszolta egy 56 éves teheráni sofőr.
Az autósok már három hónapja készültek arra, hogy emelés lesz, amely része Mahmud Ahmadinezsad elnök gazdaságpolitikájának, azaz a szubvenciók fokozatos elvonásának. Az állami támogatás túlzott arányát már évek óta próbálja mérsékelni a teheráni vezetés, ám eddig óvatoskodtak: a gazdasági stabilitás megroppanása az egész rendszert magával ránthatja. 2007-ben zavargások törtek ki az olcsó benzin adagolásának hírére, és a dühös tiltakozók felgyújtottak több tucat töltőállomást. A mostani lépésre feltehetően az Iránt sújtó ENSZ-szankciók gazdaságot érintő hatása miatt is szükség volt.
Zavargásokról, összetűzésekről eddig nem érkezett hír, de a következő hetekben az áram, a víz és a gáz díja háromszorosára-ötszörösére nő, a fogyasztástól függő skálarendszer szerint. Teherán évi 100 milliárd dollárt költ szubvenciókra. A támogatási rendszert öt év alatt akarják teljesen felszámolni. Közgazdászok attól is tartanak, hogy az áremelés inflációhoz vezet, amely már most 10 százalék körül lehet a Reuters szerint.
Eközben ismét a külpolitika lett az Ahmadinezsad és bírálói közötti küzdelem színtere. Az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottsága azt javasolta vasárnap, hogy az ország szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával, miután a brit nagykövet bírálta Irán emberjogi politikáját. Ha a határozatot az iráni parlament és még egy felülvizsgáló intézmény elfogadja, akkor a kormány kénytelen lesz leépíteni kapcsolatait Nagy-Britanniával – éppen akkor, amikor az új iráni külügyminiszter „pozitív kapcsolatokat” szorgalmazott az Európai Unióval.
Az iráni parlament elnöke, Ali Laridzsani több éve riválisa a köztársasági elnök Ahmadinezsadnak, 2005-ben ellenfelek voltak az elnökválasztáson. Laridzsani bírálta az elnököt, amiért Ahmadinezsad a múlt héten váratlanul, egy afrikai hivatalos látogatás alatt felmentette tisztségéből Manusehr Mottaki külügyminisztert. Mottakit Laridzsani szövetségesei között tartják számon.
A leváltott miniszter és az államfő viszonya már hosszabb ideje feszült volt. Néhány hónappal ezelőtt Mottaki határozottan fellépett Ahmadinezsad terve ellen, hogy saját megbízottakat küldjön Teherán számára kulcsfontosságú helyekre: a Közel-Keletre, Afganisztánba és a Kaszpi-tenger körüli országokba. A párharcot akkor a külügyminiszter nyerte, mert sikerült elérnie, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője őt támogassa.
