Elmaradt a válasz a déli lőgyakorlatra
Akár fordulatnak is tekinthető a visszafogott északi reakció, hiszen a hét végén még nukleáris háborúhoz vezető kemény megtorlással fenyegetőztek, ha Dél-Korea Jonpjong sziget környékén újabb gyakorlatot tart. November 23-án Észak éppen egy hasonló déli gyakorlatra hivatkozva vette tűz alá Jonpjong szigetét, és a majd egyórás ágyúzásban négyen meghaltak, több épület kigyulladt. Dél-Korea most az újabb tengeri lőgyakorlat előtt evakuálta, illetve óvóhelyekre menekítette Jonpjong és további néhány kis sziget lakosságát, s készültséget rendelt el.
Mint hírügynökségek közölték, a másfél órás gyakorlat során a vitatott felségterülettől déli és nyugati irányban lőttek a dél-koreai hadihajók, amelyeket vadászgépek is kísértek. A New York Times tudósítása szerint húsz amerikai katonai megfigyelő volt jelen a gyakorlatnál, amelyet „kizárólag védelmi jellegűnek” minősítettek. Az Egyesült Államok 28 500 katonáját állomásoztatja Dél-Koreában.
Feltételezhető, hogy a külvilág, így Peking és Moszkva figyelmeztető nyilatkozatai is mérséklően hatottak. A múlt héten a kínai és az orosz diplomácia is tárgyalt Phenjan képviselőivel. Cui Tiankai kínai külügyminiszter-helyettes tegnap nyomatékosan hangoztatta, hogy senkinek sincs joga a félsziget két részén élőket vérontásra kényszeríteni.
KínavasárnapazOroszország által kezdeményezett ENSZ BT-ülésen nem járult hozzá, hogy elítéljék Észak-Koreát, mert ezzel „provokálnák” Phenjant. A China Daily szerint Peking New Yorkban is felszólított az Észak-Korea nukleá ris programjáról félbeszakadt hatoldalú tárgyalások mielőbbi felújítására.
Phenjan hétfői visszafogott reagálását megfigyelők összefüggésbe hozzák Bill Richardson, Új Mexikó állam kormányzója látogatásával is. Mint a CNN jelentette, a hivatalos washingtoni kormánymegbízatás nélkül tárgyaló Richardson ötnapos látogatásán magas rangú phenjani hivatalnokok ígéretet tettek arra, hogy visszaengedik az ENSZ ellenőreit a nukleáris létesítmények megfigyelésére. Phenjan beleegyezett abba is, hogy megfontolja Richardson javaslatát a két Korea közötti katonai forródrót helyreállítására, valamint az Egyesült Államok bevonásával egy vegyes katonai bizottság felállítására a vitatott hovatartozású tengeri övezetek ellenőrzésére. Észak-Korea a mai napig nem fogadta el azt a tengeri határvonalat (Jonpjong szigete ettől néhány kilométerre délre található), amelyet az 1950–1953-as koreai háború végén az USA vezette ENSZ-erők határoztak meg.
A Reuters emlékeztet arra, hogy Phenjan 2009 áprilisában utasította ki az országból a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit, akik a jongbjoni nukleáris létesítménynél voltak megfigyelők, és ezzel az északi rendszer lemondott a lefegyverzésért segély megállapodásról. Richardsonnak most állítólag azt is felvetették, hogy Észak-Korea az ellenőrök viszszaengedésén túl hajlandó lenne tárgyalni 12 000 nukleáris fűtőelem eladásáról és külföldre szállításáról. A CNN hírtévé szerint olyan mennyiségű hasadóanyagról van szó, amely elegendő hat-nyolc atomfegyver előállításához. „Ha ez igaz, az nagyon komoly előrehaladást jelentene” – nyilatkozta a brit hírügynökségnek a dél-koreai Dongguk Egyetem Phenjanszakértője,Kim Yong-hyun.
Ám nincs kizárva, hogy inkább arról lehet szó: Észak-Korea leállna a korábban kezdett plutóniumprogramjával, és helyette az urándúsítást gyorsítaná fel. Phenjan a közelmúltban szokatlan gesztust tett azzal, hogy egy amerikai nukleáris szakértőnek megmutattak egy a külvilág által ismeretlen korszerű urándúsító telepet.
