Tisztább és forgalmasabb Dunát szeretne látni Johannes Hahn EU-biztos, aki az Európai Tanács felkérése nyomán terjesztette elő a brüsszeli bizottság által kidolgozott, részletesebb tervet. Ezt a magyar elnökségnek áprilisig kellene véglegesítenie, hogy az állam- és kormányfők júniusban rábólinthassanak.

Hahn az Északi-tengertől a Fekete-tengerig terjedő Duna–Rajna–Majna vízi út fontosságára, a folyami hajózás élénkítésére és a környezet védelmére hívta fel a figyelmet. Mint megjegyezte, noha az Európai Bizottság nem különített el új pénzeszközöket a stratégia végrehajtására, a Duna menti államok a programok szorosabb összehangolásával hatékonyabban használhatják fel a (jelenlegi pénzügyi időszakban) rendelkezésre álló százmilliárd eurót.

A stratégia a balti-tengeri uniós makrorégió után immár a második létrehozására tesz javaslatot. A Duna régió tizennégy államot foglal magában: Németországot, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Bulgáriát, Romániát, valamint az EU szomszédságában lévő Horvátországot, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Moldovát és Ukrajnát. Az Európai Bizottság külön hangsúlyozta, hogy a magyarországi vörösiszap-katasztrófa a határokon átívelő együttműködés szükségességét bizonyítja.

A stratégia szeretné előmozdítani, hogy a 2020-ra a dunai teherforgalom húsz százalékkal bővüljön. Ugyanakkor kiterjed a fekete-tengeri ökoszisztémák helyreállítására, illetve arra, hogy 2013-ig a régió minden EU állampolgára hozzáférjen a széles sávú és nagy sebességű internethálózatokhoz. E célok megvalósításához korszerűsíteni kellene a folyami hajóflottákat, két új folyami hidat építeni Románia és Bulgária között, valamint javítani a roma közösségek életfeltételeit. Az elképzelések között szerepel a közös árvízkockázati térképek kidolgozása, a megújuló energiák fejlesztése. Vagy a települési szennyvíztisztításra vonatkozó Kék Duna-terv végrehajtása, a vízbe kerülő gyógyszermaradványok csökkentésére.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, a környezetvédelmi bizottság tagja úgy látja: a Dunastratégia csak az érdekközösség megteremtésével lehet sikeres, ha a több mint 800 projektet sikerül néhány stratégiai célkitűzés köré rendezni. – A javaslatok azonban sokszor egymással ellentétben állnak. Különösen ellentmondásos az energiapolitikai célkitűzés, hiszen a dunai vízlépcső építése Magyarországon a bős–nagymarosi erőmű kudarca óta tabunak számít – mondta Tabajdi. A stratégia sikere azon múlik, hogy EU-elnökként Magyarország képes lesz-e megegyezést elérni az érintett államok között.