A kongresszus rendkívüli lépést tett olyan emberek érdekében, akiktől túlságosan sokáig tagadták meg az őket megillető tisztességet” – írja vasárnapi címlapján a The Washington Post, idézve a katonák érdekvédelméért küzdő egyik szervezet vezetőjét.

A lépés – amelynek gyakorlatba ültetése ugyanakkor még hónapokig elhúzódhat – a Bill Clinton elnöksége idején, 1993-ban született „ne kérdezd, ne valld meg!” vitatott kompromisszumpolitika felszámolása. Ez utóbbi következtében csak a rejtőzködő melegek és leszbikusok szolgálhattak a fegyveres erőknél, és csaknem 14 ezer főt szereltek le.

– Itt az ideje, hogy lezárjunk egy fejezetet a történelmünkben. Főparancsnokként teljes meggyőződésem, hogy ez a változtatás csak megerősíti csapataink – mint a világban mindenkori legjobban vezetett és kiképzett harcoló erőinek – professzionalitását – nyilatkozta Barack Obama elnök, akinek választási ígérete volt a „ne kérdezd, ne valld meg!” eltörlése. A kérdés a döntéshozókat sokkal jobban megosztotta, mint a nyitást négyötödös többséggel támogató amerikai közvéleményt. Pedig a Pentagon a hó elején közölt jelentése szerint – ellentétben egyes aggodalmakkal – nem okozna megrázkódtatást, ha a magukat nyíltan melegnek vallók is szolgálnának. Sőt az ez ellen morális kifogást emelőkkel nem kell foglalkozni a védelmi tárca szerint: „Az egyenruha eddig is összekötötte a különböző meggyőződésű embereket.” Nem kellene új rendszabályokat bevezetni, és a melegek miatt újabb tisztálkodóhelyiségek, vizesblokkok kialakítására sincs szükség, noha ez felmerült egyes alakulatoknál. A szexuális kisebbséghez való tartozás nem lehetne ok a pozitív megkülönböztetésre, ellentétben például a bőrszínnel. Cserébe viszont a morális kifogást emelők sem kapnának külön támogatást az új helyzet elfogadására.

A Pentagon szerint az egyenruha összeköt