A Hezbollah kemény lépésekkel fenyegetőzik, amennyiben a jelenlegi kormányfő, az áldozat fia, Szaad Hariri nem határolódik el a bíróság döntésétől még a vádemelés előtt. Ha viszont a Nyugat által támogatott kormányfő így tesz, akkor nem csak futni hagyja apja gyilkosait, hanem végleges politikai vereséget is szenved a Hezbollahtól. Mindegyik megoldás rossz.

A felek, a Hezbollah-támogató Szíria, és a kormány mellett álló Szaúd-Arábia bevonásával állítólag egy olyan megoldáson dolgoznak, melyben Libanon távolságot tartana a bíróságtól anélkül, hogy annak munkáját és legitimitását teljesen aláásná. Az egyezség része lehet egy „meg nem támadási” szabály, melynek értelmében a szunnita kormányfő nem támadja meg a Hezbollah belső struktúráját, míg a Hezbollah ígéretet tesz, hogy nem alkalmaz erőszakot a libanoni biztonsági erőkkel szemben.

Az eleve reménytelen, hogy bárkit letartóztassanak, hiszen a kormány része a Hezbollah is. Így elképzelhető, hogy kompromisszumként a vádlottak „távollétében” folytatódik le az eljárás, és az is előfordulhat, hogy a vádlottak neveit sem hozzák nyilvánosságra. (A héten a bíróság jelezte: 2011 őszén kezdődhet a per Hágában.) Hogy elérje célját, a Hezbollah megbéníthatja a kormányzat működését, vagy mint 2008-ban, fegyveres erővel elfoglalhatja a fővárost. Kérdés, hogy Hariri meggyengülését látva, hogyan reagálnak a szunnita milíciák.

A bírósághoz annak idején nagy reményeket fűzött a Nyugat. Akkor még úgy tűnt, közvetlenül Szíria állhat a merénylet mögött. Washington és Párizs abban reménykedtek, sikerül megroggyantani Basar al-Aszad szíriai elnök hatalmát. Ám azóta megváltozott a helyzet a Közel-Keleten: Szíria kivonult Libanonból, a vákuumot Irán tölti be, a Hezbollah megerősödött, a Szíria-ellenes libanoni koalíciót belső ellentétek gyengítették. Közben kiderült, nem Szíria a főbűnös, és Washington most már inkább nyitna a damaszkuszi vezetés felé. Hágában mindeközben azon is aggódnak, mi lesz a bíróság sorsa, ha Libanon nem fizeti ki az intézmény költségvetésének felét. A bíróság 62 ország 333 állampolgárát alkalmazza (közülük ötvenen libanoniak), s 2011-re csaknem 60 millió dolláros költségvetéssel számolnak.

Izrael nem tudja legyőzni a Hezbollahot közvetlen konfrontáció során, és a libanoni gerillacsoport komoly károkat tudna okozni az izraeli háttérországban, ha háború törne ki – mondta Giora Eiland, aki Ariel Saron és Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnökök mellett is szolgált nemzetbiztonsági tanácsadóként. A nyugalmazott tábornok szerint a legjobb megelőzés az elrettentés. A Hezbollah állítólag jelenleg 40 ezer rakétával rendelkezik. A 2006-os háború során négyezret lőtt ki Izraelre. (Reuters)