Az EBESZ-ellenőrök már mindenütt készen állnak arra, hogy felügyeljék a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás törvényességét. A 9,6 milliós volt szovjet tagállamban 10 jelölt indult az elnöki posztért, de esélye csak a 16 éve elnökösködő Alekszandr Lukasenkónak (56 éves) van. A kérdés csak az, mekkora arányban győzhet a tekintélyelvű rendszert fenntartó államfő. Az elemzések szerint Lukasenkó nem veszíthet. A lakosságnak még mindig legalább a fele támogatja egyszemélyes rendszerét.

A megosztott és egymással harcoló, vitatkozó ellenzék általában nem jut szóhoz az államilag szigorúan ellenőrzött médiában. Így támogatottsága csekély, közös jelöltet is képtelenek voltak állítani. Alekszandr Milinkevics ellenzéki politikus azt mondta: az ellenjelöltek parádéjának esélye sincs az eredményre. Lukasenko a korábbiaknál engedékenyebb lehetett, az ellenzék aktivistáit nem zaklatták feleslegesen, megszólalhattak az állami tévében, sőt egyenesben közvetített tévévita is volt. Arra azonban ügyelt a hatalom, hogy az ellenzé kiek részéről csak kevesen vegyenek részt a szavazatszámláló bizottságokban. Nem lehettek ott, amikor a laktanyákban, kollégiumokban, munkahelyeken az elmúlt napokban tízezrek vonultak tömött sorban, a helyi ideológiai és gazdasági vezetés figyelő tekintete előtt előzetesen szavazni. Fehéroroszországban a társadalom jó része még hálás a térségben szokatlan stabilitásért, s a szerény, ám biztos jövedelmekért.

Az elnök tehát nyugodt lehet. A választások nyugalmát pedig biztosítja – a Newsru.com orosz hírportál szerint – sokezer katona Minszkbe vezénylése. Lukasenko meg is jegyezte, nem tűrik az eredménnyel elégedetlen elemek rendzavarását. Az elmúlt években kevesebb kirívó jogsértésről számoltak be Belaruszból, s a lengyel kisebbség pacifikálása is rendben halad. Az EU szeretné a „keleti partnerség” keretében rendezni a viszonyt, s ezért ritkábban firtatják a rendszer demokratizmusát. Ezt furcsa módon az orosz állami média tette többször is, leleplezve a „Papa rendszerét”. Moszkvát feltehetően az zavarja, hogy Lukasenko eddig akadályozta, hogy az orosz oligarchák megfelelő szeletet privatizáljanak, s külpolitikájában is vonakodott. Nem ismerte el például az abház, és dél-oszét területeket. A hónap elején azonban végre aláírták az orosz–kazah–fehérorosz egységes gazdasági térségről szóló egyezséget, egyfajta közös piacot megalapozó okmányt. Vlagyimir Putyin ezután sietve támogatásáról is biztosította a minszki vezetőt.