Állandósulhat az EU-mentőöv
Az európai válságkezelés folyamatában a „józan ész diadalának” nevezte pénteken David Cameron brit miniszterelnök, hogy kormánya kitartásának eredményeként jövőre a javasolt hat helyett csak 2,9 százalékkal növekednek a 2011-es EU-költségvetésben a kiadások. Továbbá azt is, hogy ma közzéteszik azt a levelet, amelyet rajta kívül Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök is aláír, s amely javaslatot tesz a 2013 utáni hétéves időszakban a költségvetés befagyasztására, reálértékben. Minthogy szerte az unióban a kormányok megszorításokra kényszerülnek, ez az ésszerű megoldás Cameron szerint.
Ám Barroso európai bizottsági elnök azt mondta: mindenki olyan levelet ír, amilyet akar, de a végrehajtó testület csak júniusban tesz javaslatot a következő periódus költségvetésére. A féléves elnökséget átvevő Magyarország nevében Orbán Viktor kormányfő pedig világossá tette, hogy ezzel a kérdéssel nem kíván foglalkozni, majd a júniusi csúcson megindulhat a vita a bizottság elképzeléseiről, de ő inkább a válságkezelés közvetlen feladataira összepontosítana.
A csúcson megegyeztek az állam- és kormányfők, hogy apró módosítást hajtanak végre a lisszaboni szerződésben, így teremtenek jogalapot az ideiglenes pénzügyi mentőalap állandósítására. Az alapokmányba bekerülne, hogy az euróövezet országai saját védelmükben pénzügyi mechanizmust hozhatnak létre, amelyből elkerülhetetlen szükséghelyzetben és szigorú feltételek mellett támogatáshoz juthatnak. A szerződés 2013. január elsején lépne hatályba, az alap pedig 2013 júniusában kezdhetne működni, amikor a mostani rendszer megszűnik. Ezt üdvözölte Cameron, aki szerint a britek semmiféle pénzügyi kötelezettséget nem vállalnak majd az eurózóna védelmében, bár érdekeltek a valutaövezet megerősítésében.
A szerződésmódosítás jóváhagyási folyamatának elindítása, illetve a mentőalapot kiegészítő gazdaságpolitikai koordináció új szabályainak júniusi határidejű elfogadtatása a magyar elnökség dolga lesz. Orbán – aki most Brüsszelben egyeztetett a holland, a német és az olasz miniszterelnökkel – azt mondta, hogy nem az euró van válságban, hanem az a feltételrendszer, amelyben létrejött, és most az uniós vezetők végre elszánták magukat, hogy kijavítsák a konstrukciós hibákat, amelyeket a gazdasági válság fedett fel. Elsőrendű fontosságúnak nevezte a tagállami költségvetések rendbetételét az adósságválság enyhítésére.
A piaci elemzők azonban inkább elszalasztott lehetőségről nyilatkoztak a csúcsot követően, mondván, az EU megint nem nézett szembe a nyomasztó azonnali feszültségekkel. A Moody’s öt fokozattal csökkentette Írország minősítését, amely most oda süllyedt, ahol a múlt héten még a magyar állt… A csúcs utáni sajtótájékoztatóján a nyugdíjrendszerben végrehajtott változtatással, illetve a multik Brüsszelnek küldött levelével kapcsolatban Orbán kifejtette: a kétharmados többségű magyar parlamentet nem korlátozhatja az unió a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések kezelésében. Hozzátette: a saját problémáinkat otthon kell megoldani.
Az EU-csúcs második napján, pénteken bejelentették, hogy Montenegró immár hivatalosan is tagságra jelölt ország. A januárban induló magyar elnökség közben kiemelt feladatának tekinti, hogy egyengesse a „majdnem teljesen felkészült” Horvátország csatlakozását, ami Orbán szerint jó üzenetet küldene azon nyugat-balkáni államok vezetőinek, akik európai integrációra építenék politikájukat.
