Chávez tizenegy éve tartó elnöksége során nem ez az első eset, hogy a törvényalkotói hatáskört is magához rendeli. Az ellenzék ezúttal hevesen tiltakozik, s diktatúra bevezetésével vádolja a XXI. századi szocializmust hirdető venezuelai vezetőt. Szerintük azért a nagy sietség, mert a szeptemberi választások eredményeként január 5-én összeülő nemzetgyűlésben már nem lesz kétharmados többsége az Egységes Szocialista Pártjának. Az öt évvel ezelőtti választásokat az ellenzék bojkottálta, most, januártól viszont a 165 tagú nemzetgyűlésben 67 honatya az ellenzéki pártokat képviseli majd. Chávez pártja a választási kerületek ügyes megrajzolásával a voksok 48 százalékával 98 mandátumot szerzett, ám eggyel elmaradt a kétharmadtól.

Ugyancsak gyorsított menetben tárgyalja a törvényhozás a távközlésről, valamint a rádiók és televíziók szociális felelősségéről korábban hozott törvény reformját. Az ellenzék azt olvassa ki a módosításokból, hogy kiszélesítik az állami ellenőrzést az internethasználatra, így a napilapok híreit kommentáló megjegyzésekre, blogokra, illetve szigorítják a televíziós csatornák szabályozását is. A hivatkozás „a szociális felelősségre” magában foglalja, hogy az államnak joga blokkolni olyan tartalmakat, amelyek „tiszteletlenek” a közhatalmi szervekkel szemben, pánikot keltenek, avagy félremanipulálják a közvéleményt.

A héten Caracasban egyetemisták ezrei tüntettek, és a sajtószabadság korlátozásának tartják a tervezett módosításokat olyan nemzetközi szervezetek, mint az Amerikaközi Sajtószervezet (SÍP) és a Riporterek Határok Nélkül is. A washingtoni külügyi szóvivő szerint Chávez „új és kreatív módokat talál autokratikus hatalmának” erősítésére. Chávez azzal vágott viszsza, hogy Washington az ellenzékhez hasonlóan a régi elit pozícióit védi a venezuelai néppel szemben.

Venezuelában mind az írott, mind a rádiós és televíziós médiában döntő túlsúllyal amagánszektor, így az ellenzéki hangnem dominál. Az állami televíziók össznézettsége mindössze hat százaléknyi. A meghatározó napilapok rendre Chávez rendszerét bíráló írásokat közölnek. A kormányzat elhallgattatta az ország legrégibb tévéállomását, az RCTV-t, amely 2002-ben nyíltan a Chávez elleni puccsistákat támogatta. Elnémítására mégis csak két lépésben, 2007-ben, majd 2010 elején került sor. Számos televíziós csatorna időközben – óvatosságból – visszavett a Chávez-ellenes hangból. Maradt viszont a kemény kritika az RCTV szerepét átvevő hírtelevízióban, a Globovisíónon, amelynek „megtörésére” a kormány sajátos megoldást választott. Guillermo Zuloaga, a tévécsatorna elnöke és egyben többségi tulajdonosa ellen bírósági eljárást indítottak 24 luxusgépkocsi „titkos” tárolása miatt. A vállalkozó az Egyesült Államokba menekült. Az állam – bírósági döntés alapján – hozzájutott 20 százaléknyi részvénycsomaghoz. A Globovisíon dolgozói az elmúlt napokban tiltakozó megmozdulásokat tartottak – a chavezista vörös inges tüntetők ellendemonstrációja közepette.

A parlament tegnap jóváhagyta azt a törvényt is, amely intézkedéseket helyez kilátásba – a szocializmus építésére hivatkozva – a bankszektor „megfegyelmezésére”, ha a nemzet jólétét veszélyeztető módon tevékenykedik. A törvény megkönynyíti az államosításukat, illetve „bankadót” vezet be, kötelezve a bankokat, hogy a nyereség 5 százalékát utalják át társadalmi szervezeteknek.

Összecsapás Chávez elleni tüntetőkkel