Fénykorában, a hetvenes években még 18 hónapot kellett szolgálni, de nyár óta már megelégednek fél évvel. Alkotmánymódosítás azonban nem lesz, mert szükség esetén, vészhelyzetben a fiatalok továbbra is mozgósíthatók lesznek.

A döntés mögött gazdasági és politikai okok is állnak. Egyrészt a német hadseregre is jókora fogyókúra vár. Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter (CSU) a jelenlegi 240 ezer főről 180 ezerre csökkentené a katonák létszámát. Ám a hírek szerint még így sem sikerül megtakarítani azt a nyolcmilliárd eurót, amit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter írt elő jövőre a védelmi tárcának. A további karcsúsítás elkerülhetetlennek látszik.

A hadkötelezettséggel kapcsolatban szinte az utolsó pillanatig tartottak a harcok a kormánykoalíción belül: a kereszténydemokraták több politikusa is úgy vélte, hogy a kötelező katonai szolgálatot fenn kell tartani, ráadásul „ezt ki lehet bírni”, nyár óta összesen hat hónapot kellett csak szolgálni. Az ellenzéki szociáldemokraták pedig azzal érveltek: a második világháború tapasztalatai után nagyon fontos, hogy a hadsereg és a polgári társadalom ne váljon teljesen szét, legyen átjárás a kettő között.

Szakértők viszont rámutattak, hogy a hat hónapos katonaság a mai világban semmit sem ér: a haza védelmére csak profi katonák képesek. Ők viszont már európai összefogásban, franciákkal, spanyolokkal, olaszokkal együtt védik az európai kontinenst. A kötelező bevonulásnak ma már nincs sok értelme; Ausztria, Németország, Norvégia, Svájc és Finnország kivételével Európában mindenütt eltörölték – érveltek. A csatát végül a kormány ifjú titánjának számító zu Guttenberg nyerte meg, aki gyakorlatilag kinevezése óta a profi hadsereg mellett és a hadkötelezettség ellen lobbizott.

Felmerül azonban a kérdés, hogy mi lesz a polgári szolgálattal? A bevonulást lelkiismereti okokból megtagadók – tavaly 65 ezren – önkéntesként dolgoztak mentősként, ápolóként, idősgondozóként. Mostantól azonban erre sem lehet kötelezni az embereket, vagyis egész ágazatok – különösen szociális intézmények, karitatív szervezetek – kerülhetnek nehéz helyzetbe. A német egyetemek is megkongatták a vészharangot, hogy az érettségizettek tömegei fognak rájuk zúdulni, hiszen 18-19 évesen a továbbtanulás lesz az egyetlen logikus választás a fiatalok előtt.