London: bankárok jégeralsóban
Mind a 32 kerületnek ki kellett dolgoznia saját stratégiáját, ám a szikár szavakon kívül szállást és ellátást is kellett nyújtania a rászorultaknak. A hivatalos közegeken kívül több mint százhatvan jótékonysági intézmény tevékenykedik az ügy érdekében.
Az idei télről érthetően nem állnak rendelkezésre friss adatok, de az év eleji, ugyancsak átlagon felül erős havazás után az illetékes London Delivery Board (LDB) elégedetten nyugtázta, hogy a 205 „megrögzött” hajléktalan többségét sikerült lakásokba vagy kijelölt szállásokba átmenteni, és már „csak” a 67 legelszántabb ragaszkodott hozzá, hogy az utcán ágyazzon meg magának. Az LDB, a „végrehajtó” tanács a londoni főpolgármester, Boris Johnson szellemi gyermeke, azzal a mandátummal, hogy a 2012-es nyári olimpiáig felszámolja a jelenséget. A program keretében megkísérlik megakadályozni, hogy sérülékeny hajléktalanok a menedékhelyekről vagy más szállásokról viszszatérjenek az utcára, és igyekeznek összeköttetést találni a vidéki rokonsággal rendelkezők és családjuk között, illetve hazajuttatni a Kelet-Európából érkezett és reményeikben csalódott, fedél nélküli munkavállalókat is.
A látványos, így a médiában is említést kapott akciók közé tartozott, hogy a napokban az egyik vezető jótékonysági intézmény, a Centrepoint celebeket és a Cityben dolgozó bankárokat hívott meg a Spitalfi elds Marketre, hogy egy ott töltött éjszakán a saját bőrükön tapasztalják meg a hajléktalanok életét. A beszámolók szerint nem a mínusz 10 fokos hideg, hanem az erős szél és a talajból áradó nedvesség okozta a nagyobb kellemetlenséget. Az egyik prominens résztvevő, Ivan Gazidis, az Arsenal labdarúgóklub vezérigazgatója nem is tagadta, hogy termál fehérneművel, két trikóval, két vastag pulóverrel, sőt két hálózsákkal védekezett a természet erőivel szemben – és tudta, másnap visszatér luxuséletformájához.
A rendezvénynek ünnepi jellege volt, improvizált bárpulttal, zenével, karácsonyi fényekkel, teával és kávéval. Nem csoda, hogy bírálói szerint „gúnyt űzött” a hajléktalanságból, nem tükrözve a sötét kapualjakban töltött éjszakák rideg valóságát. Az Arsenal futballistái és a menedzsment egynapi bérüket ajánlották fel az alapítvány javára.
Számos londoni kerület gondoskodik rendkívüli téli szállásról a hajléktalanok számára. Némelyik csak a karácsonyi ünnepek alatt tart nyitva, mások novembertől márciusig fogadják a didergőket. Ezeket a menedékhelyeket többnyire önkéntesek üzemeltetik, általában minden éjszaka egy másik plébániatemplom közösségi helyiségében. Az ellátás szerény: közös hálóterem, reggeli és vacsora, de legalább ingyenes.
Nagyvonalúbb és újszerűbb, Boris Johnson szavaival „holisztikus” megközelítést kínál a felújítása után nyáron átadott Arlington közösségi ház Camden kerületben. Közel száz szoba várja a hajléktalanokat, és kialakítottak 35 kis, alacsony bérleti díjas apartmant is, ezenkívül modern konferenciaterem és szakképzési lehetőségek állnak rendelkezésre. Az, hogy a kínálat több, mint a puszta fedél, gyökeres változás a hajléktalanok integrációjával kapcsolatos brit megközelítésben.