A budapesti Ternovszky Anna még terhes volt, amikor tavaly a strasbourgi fórumhoz fordult. Beadványa szerint lakásában szerette volna világra hozni gyermekét, de erre nem nyílt lehetősége, mivel a megkeresett bábák és szülész-nőgyógyászok szankcióktól tartva nem kívántak lakásban levezetni szülést. Arra hivatkoztak, hogy volt már példa büntetőeljárásra Magyarországon hasonló ügyekben. A kismama ezek után kórházban hozta világra gyermekét, és beadványa szerint esetében az állam nem biztosította az otthon szülés tárgyi és személyi feltételeit.

Az első fokon eljáró strasbourgi bírói tanács döntésében megállapította: a magánélet fogalma tartalmazza az egyén ama jogát is, hogy rendelkezzen afelől, szülővé akar-e válni, vagy sem. Ebből az következik, hogy az illető azt is szabadon döntheti el, mindezt milyen körülmények között kivánja megvalósítani. A bíróság szerint a panaszosnak nem tiltották meg ugyan az otthon szülést, ám e jogának gyakorlásában akadályozva volt amiatt, hogy az egészségügyi személyzet az ellentmondásos jogi szabályozás miatt nem kívánt neki segítséget nyújtani. Tekintettel arra, hogy a magyar jogszabály hiányos, valamint szankcionálja azokat a bábákat vagy szülészeket, akik otthon szülésben segédkeznek, ez a típusú fenyegetettség a szülés körülményeit illetően gyakorlatilag megfosztja a magyar nőket a szabad választás jogától. A strasbourgi testület szerint Magyarországon valójában jogbizonytalanság mutatkozik az említett területen.

A strasbourgi bíróság a panaszos javára 1250 euró perköltség megfizetését ítélte meg.

Emberi jogi szakértők az üggyel kapcsolatban két elemre hívják fel a figyelmet. Először: az ítéletnek semmi köze sincs Geréb Ágnes szülésznő most folyó magyarországi peréhez. Másodszor: a tegnapi ítélet nem azt jelenti, hogy Strasbourg „megengedi” vagy mi több, „előírná”, hogy ezután a nőknek otthon kellene szülniük. Felhívja viszont az ítélet a figyelmet arra, hogy a magyar jogi szabályozás kétértelmű, hiányos – és pontosan ez a helyzet az, ami sérti az emberi jogokat, ezeken belül pedig konkrétan a magánélethez való jogot.

Dr. Fazekas Tamás, Ternovszky Anna ügyvédje megkeresésünkre elmondta, örül az ítéletnek. – Ez az ítélet is rávilágít, hogy a szóban forgó területen nálunk kialakult bizonytalan jogi helyzet nem tartható fenn – hangoztatta. A jogász hozzáfűzte: – A strasbourgi perrel nem az volt a célunk, hogy Magyarországot elmarasztaltassuk a bírósággal. Hanem az, hogy az ítéletnek köszönhetően a jövőben az egészségügyi alkalmazottak biztosíthassák az otthon szülni kívánó kismamák számára a gyermek biztonságos világra hozatalát.