Az idén sem lesz teljes az „orosz GPS”-rendszer, miután a befejezéshez szükséges utolsó három műhold nemrég a Föld körüli pálya helyett a Csendes-óceánban landolt, a Proton–M rakétahordozóval együtt. A legalább 200 millió (más számítások szerint akár félmilliárd) dolláros veszteség miatt a Glonaszsz, csak hónapok múlva válhat valóban globálissá.

Igaz, nem először szenved halasztást az orosz rendszer –amely nemcsak konkurense az amerikai GPS-nek, de ki is egészíti azt –, hiszen már az Oroszország lefedéséhez elegendő tizennyolc műhold üzembe helyezése is több mint egy évet késett. A 17 millió négyzetkilométeres országban így csak 2009 eleje óta működik a Glonaszsz, bár polgári használata messze elmarad a GPS-től.

Az első orosz város, amelynek tömegközlekedését az orosz műholdak hálózata segíti, Szocsi volt. (A Fekete-tenger partján fekvő város kiemelt státuszú, mint a 2014-es téli olimpia házigazdája.) A globális rendszerhez 24 műhold szükséges, jelenleg 22 kering a Föld körül, ebből négy ideiglenesen nem működik. A Glonaszsz–M osztályú műholdak üzemi ideje a korábbi négy év helyett a módosítások után hét évre nyúlhat. Igaz, az idén már a harmadik generáció, a Glonaszsz–K fellövését tervezték, amely tízéves működést ígér, a másfél tonnás elődökhöz képest csökkentett súlylyal. Erre a mostani tervek szerint jövőre kerülhet sor.

A rendszer, amely eredetileg nem a személyautók, hanem a repülőgépek, hajók, szárazföldi járművek helyzetmeghatározását segítette, valójában szovjet eredetű. A Glonaszsz első szputnyikja 1982-ben állt üzembe, és a lefedettség 1995-ben vált volna teljessé, elérve a 24 műholdat. A rövid üzemidő miatt azonban ez csak futólag teljesült, majd 2001-re a szputnyikok száma hatra csökkent.

Moszkva a hálózatra kilenc év alatt csaknem ötmilliárd dollárt költött, a következő másfél évben további másfél milliárdot szánnak a befejezésre. (Ezután viszont a karbantartás, majd a műholdak pótlása újabb százmilliókat követel.) Nem véletlen, hogy a közelmúltbeli fiaskó után Dmitrij Medvegyev elnök – aki parlamenthez intézett novemberi beszédében még 2010-es célként nevezte meg a Glonaszsz teljessé tételét – az egész eddigi program felülvizsgálatát írta elő.

A további források előteremtéséhez a kormányzat a jövő évtől 25 százalékos importvámot vet ki a kizárólag a GPS-rendszert használó műszerekre. A Kommerszant napilap szerint azonban a piacon egyelőre szinte csak ilyen érhető el, ráadásul ezeknek csupán 37 százalékuk volt személyautókba szánt helyzetmeghatározó, a többit a mobiltelefonok tették ki. Így a rendelkezés lényegében ezek 25 százalékos drágulását eredményezi – anélkül, hogy nagy tételben Glonaszszt használó szerkezetek jelennének meg a piacon.

Az idén augusztusban készült fotón orosz mérnök dolgozik az orosz Glonaszsz–M navigációs műholdon, amelyek közül három a Csendes-óceánba zuhant december közepén