Béke helyett ingázás
AWikiLeaks-táviratok alaposan megerősítettékBenjaminNetanjahu izraeli kormányfő nemzetközi pozícióit. Az amerikai táviratokból kiderült, hogy a térség arab hatalmait sokkal inkább aggasztja Irán atomfegyverkezése és növekvő befolyása, mint az izraeli politika. Sőt a vezető szunnita arab hatalom, Szaúd-Arábia például a libanoni Hezbollah megsemmisítésére küldött volna közös arab haderőt –amerikai segédlettel.
A közeli napokban ismét a térségbe utazik George Mitchell, Obama elnök közel-keleti megbízottja, hogy folytassa korábban megkezdett közvetítő miszszióját. Diplomáciai források szerint összeomlott a „nyílt diplomácia”, miután sem az arab követelésekre, sem amerikai nyomásra, sőt extra fegyverajánlatokra (húsz F–35 lopakodó harci gép eladása) sem sikerült rávenni az izraeli kormányt az építkezések leállítására az 1967-ben elfoglalt területeken. Mahmud Abbasz palesztin elnök éppen tegnap erősítette meg, hogy nincs tárgyalás, ha a „kolonizáció” folytatódik.
A palesztinok azt követelik, hogy sem Ciszjordániában, sem az Izraelbe bekebelezett Kelet-Jeruzsálemben ne építkezzenek zsidók. Netanjahu ezt nem tudta keresztül vinni, hiszen Likud pártjában is sokan ellenzik az építkezések leállítását, csak a Munkapárt támogatja. Ez azonban kevés, a szélső nacionalisták és a vallásos pártok támogatása nélkül elvesztené hatalmát. Tehát az építés folytatódik.
Az izraeli jobboldalt nem rendítette meg, hogy az ENSZ, az EU és Oroszország – a közelkeleti négyesből három résztvevő – határozottan elítélte a folytatódó építkezéseket. Jellemző, hogy Netanjahu éppen a nyilvános béketárgyalások abbamaradását állítja be úgy, hogy az előmozdíthatja a megállapodás elérését. Miután Tony Blair volt brit kormányfővel, a négyes megbízottjával találkozott, kijelentette: folytatódnak az erőfeszítések, hogy „történelmi békeegyezményt kössenek Izrael és a palesztinok, két nép két állama között”. Izrael további könynyítéseket ígér, ellenőrző pontokat számolnak fel Ciszjordániában, és most könnyítettek a Gázai övezet embargóján is.
Ugyanakkorvalamilyencsendes tárgyalási folyamat tart a két fél között. Az amerikaiakat most újra közvetítőként használják, hiszen Abbasznak meg kell őriznie arcát az arab közvélemény előtt. Lebegtetik a palesztin függetlenség egyoldalú kikiáltásának lehetőségét is. Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök – aki a csendes, de következetes államépítés híve – többször kijelentette, hogy jövő áprilisban kikiáltják a függetlenséget. Brazília és Argentína a múlt héten Izrael rosszallása dacára máris elismerte a palesztin államot.
Az amerikai közvetítés áttörést aligha hozhat. Obama kormánya nincs abban a belpolitikai helyzetben, hogy komolyan nyomást gyakoroljon Netanjahura. Az arab szomszédállamok is meglehetősen instabil állapotban vannak, számukra még viszonylag a status quo a legkedvezőbb.