Utóbbi célja az amerikai diplomáciai táviratokat kiszivárogtató honlap alapítója, Julian Assange lejáratása és elzárása, s a WikiLeaks portál pénzügyi és fizikai elfojtása. Ám egy nappal azután, hogy a Mastercard, és a Visa amerikai bankkártyacég, illetvekorábban a Paypal internetes pénzforgalmat bonyolító cég megtagadta a WikiLeaksnek szánt adományok átutalását, tegnap Assange-t támogató hackerek (internetes kalózok) megtámadták a Mastercard weboldalát, ami elérhetetlenné vált. Ráadásul –alátámasztandó a két bankkártyacég és az amerikai kormány közti szoros kapcsolatot – aWikiLeaks tegnap nyilvánosságra hozott egy olyan táviratot, mely szerint Washington idén februárban a két cég érdekében lobbizott Moszkvában. A cél az volt, hogy megváltoztassanak egy a cégekre nézve kedvezőtlen, évente négymilliárd dollár veszteséggel járó törvényjavaslatot. Eközben a Pay-Pal elnökhelyettese, Osama Bedier elismerte: az amerikai külügyminisztérium nyomására tagadták meg az adományok továbbítását.

Informatikai támadás érte tegnap annak a stockholmi ügyvédnek a honlapját és e-mail fiókját is, aki az Assange ellen felhozott szexuális zaklatás és nemi erőszak vádpontokban érintett két nőt védi. ClaesBorgström ügyvéd szerint ugyanazok a kalózok támadták meg az ő honlapját, mint annak a svéd ügyészi hivatalnak a weboldalát, amely kiadta a nemzetközi elfogató parancsot és kiadatási kérelmet Assange ellen. Az anonim csoport megtámadta a PayPal és az Assange egyik bankszámláját befagyasztó Postfinance, svájci bankot is. Úgy tűnik, Washington hiába akarná eltüntetni a hálóról a diplomáciai táviratokat. Az Assange-t támogatók ugyanis folyamatosan klónozzák a Wiki-Leaks honlapot. Így már több mint 750 internetes oldal kínálja a WikiLeaks tartalmait, s így egyre nagyobb felületen érhetők el a dokumentumok. A német Der Spiegel hírmagazin szerint Assange üldözése és „mártír státusza” tovább rombolja az Egyesült Államok megítélését.

Ausztráliában is érdekes fordulatot vett a WikiLeaksügy. Míg Julia Gillard miniszterelnök-asszony korábban felvetette, hogy vissza kéne vonni az ausztrál állampolgár Assange útlevelét, tegnap Kevin Rudd külügyminiszter –és Gillard pártbeli riválisa –úgy nyilatkozott, hogy a sürgönyök nyilvánosságra kerüléséért jogilag azok a felelősek, akik eredetileg kiszivárogtatták, nem pedig Assange. Hozzátette: az ügy felveti azt a kérdést is, hogy az Egyesült Államok megfelelően gondoskodik-e titkos iratai biztonságáról. Rudd – aki korábban kormányfő volt – megerősítette, hogy Ausztrália konzuli segítséget nyújt Assange-nak.

Mindeközben tegnap nyilvánosságra hozott táviratokból kiderült: Szaúd-Arábia két évvel ezelőtt azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, az ENSZ és a NATO segítségével állítson fel egy arab fegyveres erőt Libanonban az Irán által támogatott Hezbollah radikális síita szervezet legyőzésére. Fény derül arra is, hogy a Lockerbiemerénylet ügyében egyedül elítélt, halálosan beteg líbiai Abdelbaszet Ali Mohamed al-Megrahit feltehetően azért engedték el brit nyomásra a skótok, mert Muammar Kadhafi fenyegetőzött. A líbiai vezető kilátásba helyezte, hogy felszámolják a brit érdekeltéségeket az olajban gazdag Líbiában, és a brit követségi dolgozók életét sem tudják garantálni, ha al-Megrahi meghal a skót börtönben.

Szekeres visszavág

„Rosszindulatú és alaptalan Karl Eikenberry amerikai nagykövet állítólagos távirata, amelyet az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar Tartományi Újjáépítési Csoportról (PRT) írt” – hangsúlyozta közleményében Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter. Mint hozzátette: a PRT feladata a fejlesztések és a békefenntartás biztosítása, erre vannak felkészítve. Karl Eikenberry, aki rövid ideig volt az afganisztáni szövetséges erők parancsnoka, nem értette meg a tartományi újjáépítési csoportok lényegét –vágott vissza Szekeres. Mindenáron harcba kívánta küldeni őket, ami más alakulatok feladata, akik arra vannak felkészítve és felszerelve – olvasható a közleményben. „Nem véletlen, hogy helyét nem sokáig tarthatta meg” – fűzte hozzá Szekeres Imre. (MTI)