A tárgyalások feszült hangulatban kezdődtek: a felek elismerték, hogy mindkét oldalon hiányzik a bizalom. Irán vitatott atomprogramjáról 14 hónapja szakadtak meg a tárgyalások. Elvileg akkor abban egyeztek meg a felek, hogy Irán alacsony dúsítottságú uránkészletének egy részét Oroszország dúsítaná tovább,melyből Franciaországban atomreaktorok működtetéséhez szükséges fűtőanyagrudakat gyártana. Később Irán visszalépett ettől, és Törökországgal, illetve Brazíliával egyezett meg hasonló tartalmú lehetőségről, ám ez nem oszlatta el azon nyugati aggályokat, melyek szerint a perzsa állam célja atombomba létrehozása. Olyannyira nem, hogy a nyáron az ENSZ BT immáron a negyedik szankciócsomaggal büntette az iszlám köztársaságot.

Az iráni küldöttség azonban nem a szankciók hatása miatt kényszerült tárgyalóasztalhoz ülni – legalábbis a hivatalos álláspont szerint. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője egy interjúban – önbizalommal vegyes iróniával – úgy fogalmazott: Teherán azért ment bele a tárgyalásokba, hogy így méltóságteljes megoldást találhassanak a patthelyzetre az Iránra eddig nyomást gyakorló országok. – A genfi tárgyalások mások, nem Irán érdekeit szolgálják – tette hozzá. Az iráni magabiztosságot támasztja alá az a vasárnapi bejelentés, mely szerint Irán első ízben állított elő olyan koncentrációjú nyersuránt (angol megfelelőjével élve: yellowcake-et, azaz sárga sütit), amely alapul szolgálhat a dúsított urán gyártásához.

A hatok jó előre igyekeztek lehűteni a várakozásokat. Bennfenntesek szerint a legnagyobb eredmény az lehet, ha a felek megegyzenek a párbeszéd folytatásában. Irán több témát is az asztalon szeretne tartani: ilyenek Afganisztán, a terrorizmus, és a kábítószer-kereskedelem.

Catherine Ashton és Szaid Dzsalili a genfi tárgyalások kezdetén. M á r a z i s e r e d m é n y l e h e t , h a megegyeznek a párbeszéd fenntartásáról