Orosz újraindítás Varsóban
Még mindig rendezetlen történelmi kérdések és megoldatlan gazdasági ügyek szerepeltek tegnap Varsóban Dmitrij Medvegyev orosz elnök hivatalos látogatásán. Nyolc éve járt utoljára orosz államfő a lengyel fővárosban, s ez a hosszú szünet is jelezte a két szomszédos állam között viszony „hűvösségét”. Volt már közöttük zöldség- és húsháború, s feszültség a Lengyelországot elkerülő Északi áramlat földgázvezeték miatt. Konfliktusosnak számított egy litvániai kőolaj-finomító lengyel felvásárlása is. Számos rendezetlen történelmi ügy terheli még a viszonyt. Most viszont népes kísérettel érkezett Medvegyev Varsóba. Vele volt az orosz külügy-, az igazságügyi, a gazdaságfejlesztési és az energetikai miniszter, valamint a legfőbb ügyész is. S hogy emeljék a delegáció fényét, az elnökkel tartottak a Gazprom és a Lukoil energetikai óriáscégek vezérei is. Az ötéves gázszállítási szerződést ugyan már megkötötték, de a Lukoil megvenné a lengyel Orlentől litvániai kőolaj-finomítóját. Szeretnék, ha a lengyelek beszállnának egy atomerőmű építésébe a velük határos kalinyingrádi enklávéban.
Napirenden szerepelhettek további történelmi jellegű kérdések is, bár az orosz duma most már teljes mértékben elismerte, hogy a lengyel tisztek 1940-es lemészárlásáért Sztálin volt a felelős. Az oroszok megígérték, hamarosan visszaadják az idén áprilisban Szmolenszk repülőterénél földbe csapódott lengyel elnöki különgépmaradványait és talán az eredeti fekete dobozokat is. A látogatás részeként Medvegyev magas állami kitüntetést adott Andrzej Wajdának. A világhírű lengyel rendező Katyn című filmjét kétszer is főműsoridőben játszotta az orosz televízió.
Medvegyev Bronislaw Komorowski államfővel az elnöki palotában tárgyalt. Az épület előtt néhány tucat tüntető követelte a szmolenszki tragédia tisztázását, s több más városban is voltak tiltakozások az orosz konzulátusok előtt. A lengyelek 93 százaléka egy minapi felmérés szerint kedvező változásokra számított az elnöki vizit nyomán.
A látogatást élénk külföldi figyelem kísérte. Az orosz sajtó most Lengyelországot „szláv csodaként”, a társadalmi átalakulásra képes államként állítja be. A lengyelek szkeptikusabbak, fenntartásokkal kezelik az orosz „reset” (újraindítás) ígéretét. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy interjújában leszögezte, hogy a két ország közötti érdekkülönbségek megmaradnak. Ám az elnöki látogatást ő is az oroszok változásának jeleként értékelte. A lengyel fél tisztában van vele, hogy az energiabiztonság a két fél számára mást jelent. Az oroszok megőriznék szállítói monopolhelyzetüket, a lengyelek a források és a szállítási útvonalak diverzifikálásában érdekeltek. Az oroszok ugyan deklarálták, hogy nem tekintik a NATO-t ellenségnek, ám az amerikai rakétapajzs és a korszerű repülőgépek lengyelországi megjelenésére meglehetős idegrángással reagáltak. Azt azonban tudják, hogy Varsó ellenében nem lehet olyan, az oroszok számára fontos ügyeket rendezni, mint a vízummentes utazás Európába.
A lengyel elnök szerint a két állam viszonyában véget ért a hosszú aszály időszaka. A nagy gyümölcsérésre azonban feltehetően még várni kell.
A lengyel pártoknak legalább harmincöt százalékban nőket kell jelölniük a listáikon, befutóhelyeken is – ezt tartalmazza az úgynevezett női kvótáról szóló törvény, amelyet a lengyel szejm a minap fogadott el. A női kvóta javaslata népi kezdeményezésre, a Lengyel Nőkongreszszus (KKP) javaslatára került a parlament elé. A kezdeményezést a pártok eleinte elutasítottak, de később felkarolták az ötletet. A baloldal és a liberálisok mellett a konzervatívok jelentős része is támogatta az előterjesztést, amelyet 241 igen, 154 nem szavazattal és kilenc tartózkodással fogadtak el. A törvényről még a szenátusnak is szavaznia kell. A húsztagú jobbközép–parasztpárti kormányban most is öt miniszternő van. (M. G.)
