„Orbánnak nincsenek demokratikus szenzorai”
Az Európai Parlament zöldpárti frakciójának társelnöke úgy látja: aki nem nyit a megújítható energiák felé, az csúnyán lekési a modernizációs vonatot. A francianémet gyökerű politikus – az 1968-as franciaországi diáklázadás legendás vezető alakja –ezért is több mint sajnálatosnak tartja, hogy az EU soros elnökségére készülő Magyarország elképzeléseiben komoly ökológiai deficit mutatkozik.
Cohn-Bendit most Jerzy Buzek társaságában járt Budapesten, az Európai Parlament elnöke a különböző frakciók vezetőinek társaságában tárgyalt a készülő magyar EU-elnökségről. Az egykor „Vörös Dannyként” is emlegetett zöldpárti politikus úgy érzékeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a demokrácia iránt is érzéketlen, a kétharmados parlamenti többség birtokában ehhez hiányoznak a szenzorai. –A magyar médiaörvény és más ügyek kapcsán úgy érzékelem, nagy a veszélye annak, hogy az ország a Fidesz tulajdonává válik – mondta lapunknak nyilatkozva Cohn-Bendit. Szerinte az erőteljes tiltakozást kiváltó új médiaszabályozás esetében meg kell vizsgálni, hogy az összhangban van-e az EU Alapjogi Chartájával.
A magyar EU-elnökség alatt kidolgozásra váró romaügyi stratégiával kapcsolatban Cohn-Bendit úgy véli: a romák felzárkóztatása rendkívül érzékeny, több száz évre visszanyúló kérdés, amit csak az érintettekkel együtt lehet megoldani. Eddig sokat próbáltak tenni értük nélkülük, ezen mindenképpen változtatni kell – vélte.
– Humbug – mondja arra a felvetésre, hogy a görög és az ír válság, valamint más államok fenyegető gazdasági gondjai miatt sokan temetik az eurót. Az összességében több száz milliárd euróra rúgó pénzügyi mentőcsomagokat helyesnek tartja, azzal a kitétellel, hogy elkerülhetetlen a bankok szigorú szabályozása, a pénzügyi tranzakciók megadóztatása. S persze beszélni kell az alacsony vállalati adókra épülő ír modellről, aminek bukását csak maguk az írek nem akarják belátni.
Energiaügyekben Cohn-Bendit az atomerőművekből való fokozatos kiszállást pártolja. A nukleáris energia technológiai szempontból a múlté, az atomszemét tárolása máig megoldatlan. Németországban az ezredforduló óta – amikor az SPD–zöld koalíció elhatározta az atomerőművel fokozatos kikapcsolását – az alternatívenergia-szektorban 700 ezer új munkahely jött létre. Szerinte a nukleáris erőműveire oly büszke Franciaország is be fogja látni a helyzet tarthatatlanságát – különös tekintettel arra, hogy húsz év múlva jó negyven atomerőművet kell majd felújítani, darabonként 7-8 milliárd euróért.
A nyugat-európai zöldekkel rokon LMP kapcsán úgy gondolja, a fiatal párt a magyar társadalom elevenére tapint, s a Fidesz alternatívájaként nyílhat előttük tér. A zöldpolitika a hagyományos bal- és jobboldali felfogás kritikája, Cohn-Bendit szemében erre Magyarországon is megért az idő.
