1918. december elsején tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták Erdély egyesülését a Román Királysággal. December elseje 1990 óta nemzeti ünnep, ünneplés ezzel szemben alig van.

Romániai magyar politikusok már korábban felvetették, olyan dátumot kellene választani, amelyen a másfél milliós magyar kisebbség is ünnepelni tud. Az idő múlásával pedig egyre több román elégedetlen december elsejével. Idén már a nacionalista hangvételű Jurnalul national is közölte olyan prominens román közéleti személyiségek ilyen értelmű állásfoglalását, mint Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus vagy a liberális doyen Mircea Ionescu Quintus. – A nemzeti ünnepet át kell tenni május tizedikére –érveltek. Vannak, akik egy nappal korábbra, május 9-re tennék az ünnepet. 1866. május 9-én lépett ugyanis román földre a későbbi I. Károly, a modern Románia megteremtője 1877-ben pedig ezen a napon kiáltotta ki függetlenségét az akkori Románia. Egyesek ehhez még hozzáteszik, hogy május 9-én van a fasizmus feletti győzelem napja, így Románia egyszerre ünnepelhetne Európával.

Mások praktikus szempontokra hivatkoznak. – A szülők felrótták nekem, hogy kint tartottam a hidegben a gyerekeket – panaszkodott az idei ünnepségek után Bebe Ivan, a fővárostól nyugatra fekvő Babana község liberális polgármestere. Cristian Pirvulescu politológus, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint a naptári és a történelmi érvek egyaránt fontosak. Szerinte a nemzeti ünnep kiválasztásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a másfél milliós romániai magyarság érzékenységét. Ő maga az 1848-as forradalomhoz kötődő dátumot választana. – Igaz ugyan, hogy akkor is voltak, sokszor véres nézeteltérések a románok és a magyarok között, de 1848 több szállal össze is köti a két nemzetet – mondta lapunk kérdésére a politológus.