Nem hozott áttörést Orbán moszkvai útja
Az internetes hírkeresőkben szinte csak olyan orosz hírügynökségi jelentések bukkannak fel, amelyek a két politikus bevezető szavait ismertetik.
A csend valószínűleg azt jelzi, Orbán moszkvai bemutatkozása nem hozott áttörést egyik vitás kérdésben sem. Ebből pedig van bőven: a Szurgutnyeftyegaz orosz kőolajipari konszern tulajdonában lévő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag, a Malév visszavételének az ügye, az orosz Gazprom és a német E.ON érdekeltségébe tartozó Panrusgázt érintő különadó vagy a 2015 nyarán lejáró, hoszszú távú gázszállítási szerződés jövője.
Forrásaink lényegében egyetlen mozzanatot értékelnek Orbán moszkvai útja eredményeként: az érintettek konstruktív, a megegyezést kereső módon kívánják a problémákat boncolgatni, s ennek egyik fél részéről sincsenek érzelmi vonatkozásai. Ez elsősorban Putyin gesztusaként értékelhető: a pragmatikusan gondolkodó orosz kormányfő láthatólag fátylat borított az ellenzéki Fidesz oroszellenességére, miután a kormányzásra készülő Orbánék tavaly 180 fokos fordulatot tettek.
Mindenesetre közvetlenül Orbán moszkvai vizitje előtt több félreérthető nyilatkozat jelent meg. A Berlinben tárgyaló Putyin kőkeményen ostorozta Magyarországot, mert az állami bürokrácia nem adja ki a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges engedélyeket a Szurgutnyeftyegaznak. Igor Szecsin energetikáért felelős miniszterelnök-helyettes a vita kapcsán viszont megállapodásról nyilatkozott. A Fellegi Tamás vezette fejlesztési tárca szerint mindössze „áttekintették a részvénycsomag sorsát”. A megállapodás szó szerepel a tárca közleményében, nevezetesen a kritikus helyzetű Malév kapcsán. Eszerint lezárják a nemzeti légitársasággal kapcsolatos együttműködést és kidolgozzák ennek elszámolását. Az orosz fél viszont ezt nem erősítette meg.
Ilyen előzmények után a bennfentesek szerint az orosz kormány vendégházában nem is „vesézték ki” a vitás témákat – bár Orbán találkozott Alekszej Millerrel, a Déli áramlat gázvezetéket tervező Gazprom első emberével is.
Úgy tudjuk, az álláspontok egyetlen dosszié vonatkozásában sem közeledtek, de minden fronton a tárgyalások folytatásáról, a mélyebb elemzésekről döntöttek. Információink szerint 2011 elején szakértői szinten egyeztetnek arról, hogy mielőbb megtarthassák a magyar–orosz gazdasági kormányközi bizottság következő, oroszországi ülését.
Értesüléseink szerint az álláspontok alapvetően az energetika körül „fagytak le”. Magyarország akár azonnal újratárgyalná a 2015 nyarán lejáró gázbehozatali szerződést, természetesen a tarifacsökkentés szándékával. Oroszországnak ugyanakkor ez most nem érdeke: hatalmas gázfeleslegük közepette ez az olajárhoz kötött index számukra aranybánya. Így ragaszkodnának a szerződés 2015-ös lejártának betartásához is. Noha így az Orbánkormány alatt esély sincs jelentős gázárcsökkentésre, marad a kérdés, mi legyen 2015 után. A láncból alighanem szívesen kiiktatnák az E.ON-t, ugyanakkor Oroszország nem teheti kockára a német konszernnel fenntartott jó viszonyát. Rövid távon bevonható lenne a behozatalba a ködös hátterű EMFESZ Kft., de a Gazprom a korábbi viták miatt ettől elzárkózik.
A magyar kormány szívesen lezárná a Malév-ügyet is: az évente több tízmilliárd forint költségvetési pénzt elnyelő nemzeti légitársaság legalább 102 millió euróval tartozik az orosz állami Vnyesekonombanknak. A „rendezés” ugyanakkor további tízmilliárdokkal rövidítheti meg a hazai büdzsét.
Az Orbán-kabinet házon belül szeretné látni a Mol 21 százalékát, akár úgy is, hogy megveszi a csomagot. Az orosz fél viszont ezt komoly ütőkártyának tartja, s nem akarja a Szurgutnyeftyegaznál lévő pakettet eladni. Sőt utat törnének az orosz olajtársaság Molban való érdekérvényesítése előtt is, amit a magyarok adminisztratív eszközökkel akadályoznak.
A januártól az EU soros elnökségét átvevő Magyarországnak persze több „cserealapja” van. Az orosz fél buzgón keresi a befektetési lehetőségeket. Elsősorban a Paksi Atomerőmű bővítése és az új metrókocsik szállítása kerülhet szóba. Nemzetközi felzúdulást okozhat, ha ezeket az üzleteket pályázat nélkül ítélik oda orosz befektetőknek. Oroszország szeretne magyar gázipari részesedéseket is – például a Főgáz vagy a Mol gázvezetékrendszerét –, de a magyar kormányok ezen orosz törekvéseket eddig kisiklatták.
Putyin állítólag szóvá tette a Panrusgáz helyzetét. Az orosz–német tulajdonú magyar gáznagykereskedőt teljesen a padlóra viszi a válságadó. Magyar kormánytisztviselők már felvetették, állják egyes érintett társaságok veszteségeit – aminek alapja lehet a jövő januári lakossági gázáremelés –, ugyanakkor információink szerint egyelőre e tekintetben sincs előrelépés. A Déli áramlat magyar szakasza kapcsán nem is kell megállapodni: az Orbán-kormány immár nem gördít akadályt a Gyurcsány-érában megkötött, s akkor a Fidesz részéről többszörösen „kiátkozott” gázvezeték-szerződés útjába.
