Az iratokból az is kiderül: a kelet-közép-európai országok vezetői 25 percet kaptak rá, hogy az amerikai bejelentés előtt megemésszék azt, hogy az Obama-adminisztráció alaposan átírta a rakétavédelmi terveket. Azt is elolvashatjuk, hogy közölték e vezetőkkel: ha azt akarják, hogy Obama fogadja őket, akkor vegyenek át guantánamói foglyokat. Ez a stratégia nem hangzikmeglepőenWashingtonban, leírvamégis kevesen láthatták korábban. (A témához kapcsolódóan a The New York Times Szlovénia apropóján kissé elítélő éllel ír keddi szerkesztőségi cikkében, reményét fejezve ki, hogy az adminisztráció a kongresszussal szemben is ilyen rámenős lesz, amikor Guantánamo bezárásáról van szó.) A magyar–amerikai kapcsolatok egy jó ismerője tavaly lapunkon keresztül is „üzent” a Bajnai-kormánynak: még 2010 eleje – tehát a magyarországi választási kampány kezdete – megolajozhatja a Fehér Ház ajtaját, ha hazánk befogad egy-két foglyot. Mint emlékezetes, Bajnai Gordon miniszterelnököt egy éve végül Joe Biden alelnök fogadta, miközben Obamának Pennsylvaniában akadt fontosabb dolga. Az Obama-adminisztráció egy lapunknak nyilatkozó vezető tisztviselője – aki neve elhallgatását kérte – tagadta, hogy ilyen direktben üzleteltek az amerikai elnök „fogadóóráival”.

– Több tucat külügyminiszterkollégámmal találkozom majd. Folytatni fogom az elmúlt napokban megkezdett beszélgetéseket – mondta kármentő tevékenységéről Clinton, aki hétfőn éles kirohanást intézett a WikiLeaks és a kiszivárogtatások ellen. Nemcsak Amerika külpolitikai érdekei, hanem a nemzetközi közösség elleni támadásnak is nevezte azokat. –Semmi dicséretre méltó nincs abban, hogy veszélybe sodornak ártatlan embereket. Semmi bátor nincs abban, hogy szabotálják országok békés kapcsolatait – mondta. A washingtoni diplomácia vezetője ugyanakkor elhárította Peter King republikánus képviselő megkeresését, aki annak megvizsgálását kérte a külügyminisztériumtól, hogy terrorszervezetté lehet-e nyilvánítani a WikiLeakset. Eric Holder igazságügy-miniszter azt közölte: büntetőeljárás van folyamatban a kiszivárogtatás forrásával és a Wiki-Leaksszel szemben is, de nem tette világossá, hogy annak alapítóját, Julian Assange-ot személyesen is gyanúsítják-e.

Mindeközben a Fehér Ház egy illetékese, Jack Lew az információbiztonság teljes felülvizsgálatát rendelte el a szövetségi szerveknél, míg a külügyben megszigorították a diplomáciai üzenetekhez való hozzáférést. Ám a tárca szóvivője szerint a diplomaták tevékenységében nem lesz nagyobb változás. Más kérdés, hogy a külföldi partnerek mindezek után mennyi mozgásteret adnak nekik. – Csaknem tíz évet dolgoztam a külügyben. Csak arra tudok gondolni, hogy milyen nehéz lesz ezután a diplomáciai munka – fogalmazott Heather Hurlburt, a Nemzetbiztonsági Hálózat ügyvezető igazgatója.

Magyarország is azon országok között volt, amelyeket az amerikai külügyminisztérium tájékoztatott arról, hogy a Wiki-Leaks bizalmas információkat hoz nyilvánosságra – tájékoztatott a tárca. A Külügyminisztérium jelezte: nem kívánja kommentálni a kiszivárogtatás ügyét, mivel nem jelentek meg konkrétumok az iratok tartalmáról. A WikiLeaks 808, Magyarországgal foglalkozó iratot tesz közzé hamarosan. (MTI)

Az adatok kiömlöttek – Hillary Clinton már csak a károkat próbálhatja enyhíteni