Tüzet olt az amerikai diplomácia
A muzulmán világ egyes vezetőit is szidalmazó szaúdi király, a Putyin orosz kormányfő európai szócsöveként beállított Berlusconi olasz miniszterelnök, a rendszeresen egy „ukrán nővérrel” mutatkozó Kadhafi líbiai vezető – lassan nem is számít a világpolitikai elit tagjának, akiről semmit nem írnak a WikiLeaksenmegszellőztetett diplomáciai táviratok. A mintegy negyedmillió megszerzett dokumentumot folyamatosan teszik fel a világhálóra (e sorok írásakor 243 olvasható).
Magyarországgal kapcsolatban a weboldal 808 iratot ígér, de a budapesti amerikai nagykövetség egyetlen anyaga sem szerepel egyelőre az iraki és az afganisztáni háborúra vonatkozó kiszivárogtatásaival korábban is feltűnést keltett WikiLeaks feltett anyagai között. A 808 dokumentum térségünk más országaival összevetve kevésnek számít, a három további visegrádi országról többet ígérnek, ahogy például Romániáról, Bulgáriáról, Szlovéniáról vagy Horvátországról is. Nem tudni, hogy ennek tartalmi vagy technikai okai vannak-e.
Amerikában továbbra is folyik a kármentés a globális bizalmi válság enyhítésére; a külügyminisztériumban külön munkacsoport alakult a probléma kezelésére. Hillary Clinton külügyminiszter pedig magyar idő szerint hétfő estére hivatalába hívta a tudósítókat. Az Egyesült Államokban hétfőre főleg az a 2009. júliusi – tehát már bőven az Obama-adminisztráció idején fogalmazott – diplomáciai távirat keltett komoly figyelmet, amely többek közt ENSZ- és más külföldi partnerek személyes adataira, köztük hitelkártya-számlaszámukra, mobilszámukra, repülési szokásaikra, internetes jelszavukra, valamint munkaidejük beosztására és „egyéb releváns életrajzi információkra” vonatkozóan is adatgyűjtésre szólította fel az amerikai külképviseletek munkatársait. (A budapesti nagykövetség nem szerepel a távirat számos címzettje között.)
Ennek nyomán a The New York Times hétfőn Elmosódó határvonal: kém és diplomata címmel cikkezett címlapján, a londoni The Guardian pedig így írt: „Amerikai diplomaták ENSZ-vezetők után kémkedtek.” – Diplomatáink nem mások, mint diplomaták. Világszerte képviselik országunkat, nyíltan és átláthatóan alakítanak ki kapcsolatot a kormányok és a társadalom képviselőivel. E folyamat során gyűjtenek információt, ami politikánkat és tetteinket alakítja. Több száz éve ezt teszik a diplomaták – kommentálta ezt Philip J. Crowley, a washingtoni külügy szóvivője. (Külön kármentés kezdődött annak nyomán, hogy a hamburgi Der Spiegel Utasítások Clintontól címmel tálalta a hírt, mivel a távirat „Secstate” („Külmin.”) megjelölésű; az amerikai magyarázat szerint ezt rutinszerűen hozzábiggyesztik az évi több százezer távirathoz.)
Folyamatosan dolgozzák fel és ismertetik a kiszivárogtatott tartalmat a WikiLeaks által bevont vezető nemzetközi lapok is. Bill Keller, a The New York Times – az egyetlen közülük, amelynek az amerikai jog szerint kell felelnie a tartalomért – felelős szerkesztője hétfőn szerkesztőségi cikkben indokolta, hogy miért döntöttek a közlés mellett. – Csüggesztő ugyan ilyen anyagot a hivatalos tiltakozás dacára leközölni, de önhittség lenne azt a következtetést levonni, hogy az amerikaiaknak nincs joguk tudni róla, mi folyik a nevükben – írja. Felfedi, hogy lapja szűrve közöl az anyagból, szem előtt tartva, hogy mi sodorhat veszélybe bizalmas informátorokat, veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot. Sőt erről a kiszivárogtatásokat amúgy élesen elítélő Obama-adminisztrációval is előre egyeztetett –részben, de nem teljesen fogadva el törlési javaslatokat. –A legtöbb dokumentum attól függetlenül nyilvánosságra kerülne, hogy mit tesz a Times –érvel Keller.
Csakúgy, mint az elmúlt hónapokban, az iraki és az afganisztáni háborúra vonatkozó dokumentumözön-kiszivárogtatás esetében, továbbra is Bradley Manning amerikai hírszerző őrvezetőt tartják felelősnek a bizalmas – egyes esetekben „titkos” minősítésű – anyag kiadásáért. A 23 éves tisztes, aki jelenleg őrizetben van, és vádat is emeltek ellene, egy májusi online beszélgetésben elárulta, hogy a hadsereg számítógépes rendszeréről 260 ezer, az egész világról származó amerikai külügyi táviratot is letöltött.
