Prága a magánnyugdíj felé tart
A csehországi nyugdíjreform 2012. januártól indulna: ekkor megalakulnának a magánnyugdíjpénztárak, amelyekbe a jelenlegi 28 százalékos nyugdíjjárulékból három évig 3, a következő három esztendőben 4, 2018-tól pedig már évente 5 százalékot fizetnének be. A magánnyugdíjpénztárakba a negyven évnél fiatalabbaknak lenne kötelező a belépés, az idősebbek szabadon dönthetnek. Megtakarított pénzüket – amely a várható hozamoknak köszönhetően gyarapodik majd – a tulajdonosok 65. életévük betöltése után fokozatosan vehetnék ki.
Jaromír Drábek tárcavezető szerint a számos országban bevált modell révén jobban elosztanák a terheket, a kockázatokat az állam és a magánnyugdíjrendszer között. Ráadásul a várható gazdasági fellendülés eredményeként a pénztárak jobban gyarapítanák a befizetett összeget, mint az állam. Petr Necas cseh kormányfő azt fejtegette, hogy legalább két emberöltőig csökken majd az állami szociális biztosító bevétele, amelyet a munkáltatók járulékainak csökkentésével szeretnének áthidalni. Így reményeik szerint új munkahelyek jönnének létre, vagyis csökkennének az állam szociális kiadásai.
– Fontolgatjuk az egykulcsos, tizenkilenc százalékos adó bevezetését, amely miatt azonban alighanem drágulnának az élelmiszerek és a szolgáltatások, mert megszűnne a kedvezményes áfájuk – tette hozzá a munka- és szociális ügyi miniszter. Lapunk megkeresésére a cseh kommunisták (KSCM) és a szocdemek (CSSD) szakértői is közölték, hogy élesen ellenzik a nyugdíjjárulékok privatizálását. Martin Ayer, a CSSD szóvivője kifejtette: – A Csehországban javasolt modell Magyarországon nem vált be, ahol a jelenlegi kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a megtakarított pénzek visszakerüljenek az államkasszába. A kétpilléres nyugdíj-takarékoskodás miatt lényeges költségvetési hiánnyal szembesülnek Szlovákiában és Lengyelországban is – nyilatkozta lapunknak.
A cseh szociáldemokraták makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a nyugdíjreformot széles körű társadalmi vita előzze meg, a vonatkozó törvényeket pedig minősített és nem egyszerű többséggel fogadják el. Az egyébként szükséges, mélyreható változásokkal kapcsolatban csak így teremthető meg a társadalmi konszenzus – szögezte le Ayer.