Viszonylagos sikert könyvelhet el az amerikai diplomácia pánikszerű kármentő akciója a WikiLeaks szivárogtatásai nyomán. Több érintett ország ugyanis elzárkózott attól, hogy – legalábbis nyíltan – elítélje az amerikai nagykövetségek gyakran keresetlen hangú megjegyzéseit. Berlin nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról – írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Franciaország ezzel összhangban a „demokratikus szuverenitást és tekintélyt” célzó „fenyegetésnek” tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását. Francois Baroin kormányszóvivő egy rádióinterjúban hangsúlyozta: „Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval”. Bernard Valero külügyi szóvivő pedig bejelentette, hogy egyetlen, ezekben a dokumentumokban a francia diplomatáknak és hatóságoknak tulajdonított kijelentést sem erősít meg.

A WikiLeaks-dokumentumok szerint a francia elnök legfőbb külügyi tanácsadója – egy amerikai vezetővel folytatott megbeszélésén – Hugo Chávez venezuelai elnököt őrültnek, Iránt pedig fasiszta államnak minősítette.

Egyelőre Moszkva is visszafogottan reagált az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek Dmitrij Medvegyev elnököt sápadtnak és habozónak, Vlagyimir Putyin miniszterelnököt pedig „alfahímnek” nevezték. Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban.

A reakciók szinte mindenütt visszafogottak – annak ellenére, hogy a feljegyzések bővelkednek a fogadó ország kormányát és politikusait meredeken lenéző kiszólásokban: Nicolas Sarkozy „gyanakvó és tekintélyelvű meztelen király”, Hamid Karzai afgán elnök „paranoiás”, Moammer Kadhafi líbiai vezetőt mindenhova elkíséri „az a kellemes domborulatokkal megáldott ukrán ápolónő”, Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök pedig olyan, „mint Adolf Hitler”.

Iránnal kapcsolatban az is kiderült: mentőautókban, a Nemzeti Vörösfélhold járműveivel szállíttatott fegyvert a Hezbollahnak 2006-ban, amikor az izraeli hadsereg háborút vívott a libanoni síita szervezet ellen. Az üzenetek ráadásul számos, Iránnal nyíltan nem ellenséges közel-keleti vezetőt idéznek, akik titkon bevallják az amerikai diplomatáknak: bizony szívesen megszabadulnának az iráni vezetőtől. Ennek ellenére Ahmadinezsad is visszafogottan nyilatkozott: azt mondta, hogy Irán és szomszédai kapcsolatait nem fogják megzavarni a jelentések.

A WikiLeaks kiszivárogtatásai egyedül Izrael számára hasznosak, hiszen kiderül belőlük, hogy az arab világ számára is Irán jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keleten. Most az is kitudódott, hogy Izrael előre értesítette Egyiptomot és a palesztin hatóságot a Gázai övezet elleni offenzíváról. Sőt egyiknek is, másiknak is felkínálta a Hamasztól megtisztított Gáza ellenőrzését, ám azt mindkét fél visszautasította.

Akadnak szkeptikusabb hangok is. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint a Wiki-Leaks világszerte meggyengíti a diplomácia intézményét a szivárogtatással. – Elsősorban az amerikai diplomácia fog gyengülni, de a világban általában is ezt lehet majd tapasztalni – mondta a tárcavezető. Hozzátette, hogy szerinte az ügy „kevésbé biztonságossá teszi” majd a világot.

A ZDF német televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.