Negyedmillió kellemetlen irat
Öt napilap nyilvánosságra hozta tegnap este a WikiLeaks által megszerzett dokumentumok első részét. A titkos iratok kiszivárogtatására szakosodott internetes oldal negyedmillió amerikai diplomáciai üzenethez jutott hozzá: az iratok az amerikai nagykövetségeknek a Washingtonba küldött jelentéseit tartalmazzák, melyek az amerikai külügyminisztérium számára sokszor zavarba ejtő őszinteséggel íródtak. Az iratokat kilenc napra elosztva hozza nyilvánosságra a weboldal és az öt újság, amelynek már korábban elküldték őket. Az amerikai The New York Times, a német Der Speigel, a brit Guardian, a francia Le Monde és a spanyol El País kapta meg előre az iratokat. A WikiLeaks legutóbb júliusban tett közzé iratokat, akkor 90 ezer oldalt publikáltak Pakisztánról.
Magyarországgal kapcsolatban a WikiLeaks 734 jelentést szivárogtatott ki, amelyek a dokumentumokat előre megszerző Spiegel adatai szerint kivétel nélkül 2006-ban és azóta keletkeztek. A német hetilap szerint az iratokat a titkosítás szempontjából hat különböző kategóriába sorolták be szerzőik. „Titkos és külföldiek elől elzárandó” – ez a legszigorúbb kategória. Ilyen jelentésből négyet adtak fel Budapestről, amelyeket a WikiLeaks most közreadott (ezek valószínűleg az elkövetkező napokban lesznek elérhetők az interneten). A következő besorolás a „titkos”, ebből 32 magyar témájú került ki. Ezt követik a „bizalmas és külföl diek elől elzárandó”, valamint az egyszerűen „bizalmas” iratok. Ilyen hét, illetve 408 darab készült. A többi közel háromszáz papírból 148-at „csak belső felhasználásra” szántak a diplomaták. Szintén a Spiegel összegzéséből tudható, hogy az amerikai diplomaták tavaly voltak a legaktívabbak, már ami a nyilvánosságra került jelentések számát illeti. 2006-ból harmincnál kicsivel több dokumentum származik, míg a következő két évet kicsivel több mint százszáz jelentés örökíti meg. Tavaly 130-nál is több papír készült Pesten. Az idei évről egy tucat jelentés szólhat, bár az nem egyértelmű, hogy ez a 2010-es év mekkora részét öleli fel.
Amerikai illetékesek, köztük Hillary Clinton külügyminiszter az elmúlt napokban körbetelefonálták számos állam, köztük Nagy-Britannia, Oroszország és Izrael vezetőit is – jelentette washingtoni tudósítónk. A sorból nem maradtak ki az iszlám világ országai sem, ugyanis a jobbára diplomá ciai táviratok egy részében muzulmán ellenesnek tekinthető nézeteket is kifejtenek – derült ki. A tartalmat sok esetben részletekbe menően előre ismerni vélik. – Sajnos valami új elébe nézünk, az én jelentésem is köztük van. Nehéz megmondani, milyen hatást vált ez ki, de legalábbis kellemetlen lesz – írt be a Bild am Sonntag német vasárnapi lapnak az USA berlini nagykövete.
A WikiLeaks ezúttal eltért eddigi módszerétől, és előre jelezte, hogy újabb dokumentumtömeget zúdít a világhálóra. Az amerikai külügyminisztérium már vasárnap levélben fordult Julian Assange-hoz, a WikiLeaks ausztrál származású alapítójához. – A The New York Times, a The Guardian és a Der Spiegel képviselőivel folytatott beszélgetésekből úgy tudjuk, hogy a WikiLeaks mindegyikőjüknek 250 ezer dokumentumot adott át közlésre, továbbra is törvénytelenül terjesztve titkosított dokumentumokat – írta Assange-nak, illetve ügyvédjének a washingtoni külügyminisztérium jogi tanácsadója. Megismételte egyben a korábbi amerikai figyelmeztetést: a médiaakció emberi életeket veszélyeztet.
Tegnap este a WikiLeaks közölte: szervereit erőteljes hackertámadás érte ismeretlen forrásból. A diplomáciai iratokat azonban már kiküldték a legnagyobb lapoknak, így a szerverek ellehetetlenítése nem akadályozza meg azok nyilvánosságra kerülését. A The New York Times, amely hosszú cikkben érvel azon döntése mellett, hogy helyet ad a dokumentumoknak, azt ígéri: az elkövetkezendő héten számos cikkben ismertetimajd a negyedmillió irat tartalmát. A lap sztorikat ígér az amerikai diplomácia Pakisztánnal, Észak-Koreával, a guantánamói foglyok elhelyezésével, Kínával és Afganisztánnal öszszefüggő tevékenységével kapcsolatban is. A lap igyekszik az dokumentumokban fellelhető neveket titokban tartani.
A brit Guardian szerint akár Washington és legszorosabb szövetségese, London viszonyát is beárnyékolhatják az iratok: állítólag fény derül majd rá, hogy az Obama-adminisztrációnak nem volt igazán jó véleménye David Cameronról, aki azóta brit miniszterelnök lett (mint ahogy elődjéről, Gordon Brownról sem). Híreik szerint bírálják Hamid Karzai afgán vagy Nelson Mandela volt délafrikai elnököt is. A brit lap által közzétett iratok szerint arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezetői ellen. A vezető baloldali brit lap – a Wiki-Leaks nemzetközi médiapartnereinek egyike – a több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot „bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani”.
A legérdekesebb részletek:
ÉSZAK-KOREA 19, atomfegyver célba juttatására alkalmas, orosz gyártmányú rakétát csempészett Iránba.
AZ USA iszlámábádi nagykövete szerint a pakisztániak akadályozták, hogy az amerikaiak veszélyesnek tartott fűtőanyagot szállítsanak el egy atomlétesítményükből, mert attól tartottak, hogy a helyi sajtó megneszeli ezt, és az ügy rossz fényt vet rájuk.
A PEKINGI amerikai nagykövetség egy forrása szerint a KKP Politikai Bizottsága rábólintott a Google elleni kormányzati hackertámadásra. A táviratok szerint 2002 óta hatoltak be amerikai számítógéprendszerekbe, illetve a dalai lámáéba.
RÓMAI jelentés szerint Berlusconi olasz miniszterelnök egyre inkább Putyin orosz kormányfő európai szócsövének tűnik.
JEMEN:„Továbbra is azt állítjuk majd, hogy ezek a mi bombáink, nem pedig a maguké” – biztosította Szaleh jemeni elnök Petraeus amerikai térségi parancsnokot, miután az amerikaiak rakétatámadást intéztek az al-Kaida helyi erői ellen.
