A Siratófal miatt vitáznak Jeruzsálemben

Egy kétezer éves építmény miatt tört ki újabb feszültség a Szentföldön. A Siratófal múltjáról és szentségéről folyó vita azonban nem vallási, hanem politikai ügy.

„A jeruzsálemi Siratófalnak semmilyen vallási jelentősége nincs a zsidók számára, viszont a muzulmánoknak valóban szent hely. Ráadásul egy algériai-marokkói mohamedán család vallási alapítványának a tulajdona.” Egyebek között ez áll a Palesztin Autonómia (PA) kormányának honlapján. Az ötoldalas tanulmányt Al-Mutavakil Taha helyettes propagandaminiszter írta. Az írásra maga Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő válaszolt, s az abban foglaltak visszavonását követelte. Izraeli és zsidó szervezetek tiltakoznak. A feszültség egyelőre csak papíron növekszik, de az ilyen verbális konfliktusok a Szentföldön gyorsan véres konfliktussá változhatnak.

Taha írásában azt állítja, hogy a zsidók csak az elmúlt évszázadban tették a falat legszentebb vallási helyükké. Addig csak alkalomszerűen imádkoztak ott, a mohamedánok jóindulatának köszönhetően. A fal azonban igazi szent hely a muzulmánok számára, hiszen ide érkezett szárnyas táltosán, al-Burakon Mohamed próféta Mekkából. Ezért is nevezik a próféta követői al-Burak falnak az ősi építményt. – Az építménynek semmi köze Salamon király egykori templomához – írta.

A palesztin politikusnak ebben nyilván igaza van. A mai Siratófal Kre. e. 19-ben épült. Nagy Heródes király építette át az akkori második templomot, s épített egy külső nyugati falat a szentélynek. Ezt a rómaiak meghagyták, amikor Kr. u. 70-ben, a zsidó háború végén lerombolták a judaizmus központját. Talán nem tartották fontosnak. A ma látható nyugati fal első hét sora származik ebből a korból. A fal 1929-ben, a brit mandátum idején az akkori arab lázadás központi eleme volt; 133 zsidó és 116 muzulmán halt meg az összetűzésekben. A zsidók csak 1967 júniusa, a hatnapos háború óta imádkozhatnak a falnál.

A cikket azért tették közzé, mert az izraeli kormány 20 millió dolláros programot fogadott el a fal körzetének a restaurálására. A jeruzsálemi óvárosban szinte minden ilyen lépés gyilkos indulatokat gerjeszt. Így volt akkor is, amikor a Templomhegy mecsete alatt feltárásokat kezdtek az izraeliek. Nemrég a muzulmán vallási hatóság távolított el 20 tonna törmeléket a Templomhegyről. A zsidók szerint az arabok attól tartottak, hogy ókori zsidó emlékeket is találhatnak ott.

Taha azt nyilatkozta: itt politikai kérdésről van szó. Az épp szünetelő területmegosztó tárgyalásokon akarják tehát pozíciójukat erősíteni a PA vezetői. A Siratófal körüli verbális vihar most ugyan elsősorban történelmi és vallási vitának tűnik, de ezek itt bármikor képesek erőszakba átcsapni. Sokszor azok sem tudják szabályozni ezt, akik a tüzet szítják.

Újabb feszültségforrás a két nép között
Újabb feszültségforrás a két nép között
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.