Az oktatási törvény újabb lépés a területi autonómia felé, az RMDSZ által követett kis lépések politikájának részeként – tisztázta az ellenvetések okát Calin Potor. A vezető kormánypártból nemrég távozott gyulafehérvári törvényhozó „a románok szellemi fővárosának” képviselőjeként követelte: valamennyi párt fogjon össze, és ne engedje, hogy az RMDSZ „erőszakot kövessen el a nemzeti érdeken”. Hasonlóan nyilatkozott az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szenátora, Lia Olguta Vasilescu is. Utóbbi 2007-ig a szélsőséges Nagy-Románia Párt színeiben vezette a képviselőház oktatási bizottságát.

Az Alkotmánybíróság szerdán döntötte el, hogy folytatódhat a kormányzati felelősségvállalás az oktatási törvény kapcsán. Vagyis a parlament napirendre tűzheti az ellenzék ez ügyben benyújtott bizalmatlansági indítványát, és ha ez elbukik, a jogszabály életbe lép. A törvény számos, a kisebbségeknek kedvező előírást tartalmaz, viszont egészében megreformálná a gyengén teljesítő romániai oktatási rendszert.

Az oktatási törvény csak egy példa arra, hogy Romániában ma is fontos aktuálpolitikai kérdés az autonómia. És nem csak az egymással versengő magyar szervezetek számára. A román politikusok kényesen ügyelnek rá, hogy az autonómiának ne lehessen politikai realitása. Ezért vesztegel ma is a parlamentben a kulturális autonómiáról is rendelkező kisebbségi törvény, noha 2006-ban a kormány előterjesztéseként került a törvényhozás elé. De elbukott már az említett „éberségen” számos, a román társadalom egészét érintő kérdés. Évek óta halasztódik például a régióhatárok újragondolása, pedig mára teljes az egyetértés, hogy a jelenlegi felosztás rossz. A halogatás gyakorlati következménye: Románia mindössze tizedét használta fel a számára elkülönített uniós régiófejlesztési alapoknak. A román pártok mindenáron el akarják kerülni, hogy napirendre kerüljön Székelyföld régió létrehozása.

Az autonómia olyannyira vörös posztó a román politikum számára, hogy a történelemkönyvekből száműzték az Erdély Romániához csatolását kimondó, 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatot, mert ez széles körű jogok biztosítását ígérte az „együtt élő népeknek”. Az autonómia a román fülekben egybecseng a szeparatizmussal, hiába fekszik a féltett terület – Székelyföld – 300 kilométerre a legközelebbi külső határtól.