Párizs félti magyar befektetéseit
Franciaország és Magyarország számos kérdésben egy követ fúj az EU-ban: ilyen a sok más EU-tag által vitatott közös agrárpolitika, amely az unió költségvetésének több mint felét fölemészti. Párizsi tárgyalásainak második napján a francia köztársasági elnökkel az Élysée-palotában tárgyaló Orbán Viktor kifejtette, hogy szerinte minden körülmények között fenn kell tartani a közös agrárpolitikát (KAP), amivel Nicolas Sarkozy nagyjából egyetértett, bár hozzáfűzte: nem kizárt a KAP reformja.
Már nem volt ilyen baráti egyetértés a Magyarországon lévő francia cégek ügyében, amelyek közül több – a Suez Environnement Pécsett, s az Alstom Budapesten – vitába keveredett az önkormányzatokkal. Sarkozy aggódva szólt a történtekről, s azt kérte Orbántól: jó lenne, ha viták esetén a francia és az európai cégekkel tárgyalásba bocsátkoznának, hogy azok ne érezzék magukat diszkriminálva. Információink szerint a magyar miniszterelnök ígéretet tett, hogy az érintett szakemberek bevonásával tárgyalnak a vitatott ügyekről.
A közel egyórás megbeszélésen a felek érintették a küszöbön álló uniós elnökség feladatait. Megállapodtak abban, hogy az új keletű gondok – különösen a költségvetési válság – alaposan próbára teszi majd Budapest képességeit, de Orbán szerint ezzel is,meg az európai alkotmány módosításával és a következő hét év pénzügyi rendszerének átalakításával is megbirkóznak majd. Budapest csapatmunkában gondolkodik, együttműködve Brüsszellel – tette hozzá Orbán. Erre szükség is lesz, hiszen a legfontosabb feladat a tagállamok költségvetési hiányának és államadósságának kordában tartása, amit Magyarországnak önmagán kell kezdenie.
Orbán az elnökség feladatai között első helyen említette az unió bővítéséről szóló tárgyalások folytatását, mert ezzel perspektívát adhatnának a balkáni országoknak. A miniszterelnök szerint még a magyar elnökség idején lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, s Budapest szorgalmazni fogja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is. E felvetésnek Sarkozy aligha örülhetett: a napokban fordult Barroso EU-bizottsági elnökhöz, hogy a döntés előtt, meg kell bizonyosodni arról, hogy a két ország képes biztosítani az EU külső határainak védelmét.
