Lisszaboni dilemma
Utóbbi esélyét jelzi, hogy a szombati csúcsra Dmitrij Medvegyev orosz elnök is ellátogat – először a 2008-as grúz–orosz fegyveres konfliktus óta, amely alaposan lehűtötte Moszkva és Washington viszonyát.
Az amerikai elnök, Barack Obama a pénteki nyitónapon elmondta: a NATO Afganisztánban 2011-től három év alatt átadja az ellenőrzést a helyi erőknek, fokozatosan csökkentve a jelenleg 130 ezer katonából álló nemzetközi erők létszámát. Igaz, a Pentagon szóvivője, Geoff Morell hangsúlyozta: ez nem jelenti, hogy a NATO minden katonája elhagyja az országot 2014-re. Bár formálisan amerikai–orosz ügy, de Moszkva és a NATO kapcsolatára is egyértelműen hat az atomfegyverek korlátozásáról szóló új START – a korábban lejárt START-megállapodás folytatásának szánt –szerződés sorsa. Medvegyev és Obama ugyan aláírta a megállapodást, ám washingtoni törvényhozási ratifi kációja még nem történt meg. (Moszkva ehhez időzítve készen áll a parlamenti jóváhagyásra.) Obama és Medvegyev találkozóján erről is szó lesz. Elöljáróban Obama megjegyezte: kormányzata szeretné az év végéig a kongreszszusnál elérni a ratifikációt.
A védelmi rendszer kiépítésében a NATO számít Moszkvára, bár nincs szó az atlanti szövetség és Oroszország rakétavédelmi rendszerének egyesítéséről. A kettő összehangolva működne. A rakétavédelmi rendszer még nem jelenti azt, hogy a NATO lemondana a nukleáris fegyverekről. A Portugáliában már „lisszaboni stratégiának” nevezett új koncepcióban az új NATO, elismerve, hogy immár a nyugat nem diktálhatja egyedül a játékszabályokat, a különböző hatalmi pólusokkal való együttműködést támogatja.
A NATO ma már inkább délről tart veszélytől, így a védelemhez elsőrendű fontosságú a ballisztikus rakétákkal szembeni védőernyő. A NATO új védelmi rendszerét eddig Törökország ellenezte. Ankara megnyugtatására ezért azt ígérik, hogy az nem irányul egyetlen ország, így Irán ellen sem.
A csúcs előtt kompromiszszum született Berlin és Párizs között abban, hogy a NATO új stratégiájamiként szóljon a nukleáris fegyverekről – jelentette az MTI. A tervezetben szerepel, hogy a NATO Washington terveihez kapcsolódva teremti meg a szövetség európai területének védelmi lefedettségét. A németek ezzel a tervvel szoros összefüggésben szerettek volna szólni a nukleáris leszerelés szükségességéről, amit azonban az önálló atomütőerővel rendelkező franciák el kívántak kerülni. Diplomáciai források szerint végül olyan megoldást találtak, amely mindkét fél részéről engedményt jelent.
Bo, a diplomata eb
A NATO-csúcsértekezlet megkezdése előtt az Egyesült Államok elnöke találkozott a portugál köztársasági elnökkel és miniszterelnökkel is. A megbeszélések után Barack Obama megköszönte Portugália afganisztáni szerepvállalását, és hangsúlyozta az ország stratégiai fontosságát az USA számára. Mint emlékeztetett rá, Portugáliához tartozik az Azori-szigeteken lévő Lajes támaszpont, amely nélkülözhetetlen az amerikai haderők számára. José Sócrates kormányfő ígéretet tett arra, hogy Portugália megerősíti részvételét az afganisztáni átmenet új szakaszában.
Obama elismerte, hogy „nehéz időket él a világ gazdasága”, és üdvözölte a portugál kormány erőfeszítéseit a gazdasági krízis megfékezésére, figyelmeztetve arra, hogy a krízis csak nemzetközi együttműködéssel oldható meg. Az amerikai elnök elismerően szólt Portugáliáról, mint a megújítható energiaforrások terén élenjáró országról.
Obama emlékeztetett arra, hogy őt és családját speciális kapcsolat is fűzi Portugáliához, mivel Bo, a „Fehér Ház legnépszerűbb lakója” portugál vizikutya. Egyébként Bo számára is visz majd haza ajándékot Lisszabonból: egy parafából készített nyakörvet. (M. K.)
