Minden jel szerint a második Orbán-kormány másodszor is ki akarja törni az EOKIK nyakát, miután az előző fideszes kabinet 1998-ban megvonta a támogatást a Horn Gyula idejében létrehozott kisebbségi kutatóközponttól. Négyéves vegetálás után az EOKIK 2002-ben éledt újjá, azóta a támogatáspolitikát a fejlesztési politikával kiegészítő új típusú kisebbségpolitika alapvető tudományos intézménye lett; meghatározó szerepe volt a határ menti térségek együttműködését serkentő és uniós forrásokra támaszkodó fejlesztéspolitika szellemi megalapozásában.

Az intézet több tucat kiadványt jelentetett meg, kutatásokat finanszírozott, ösztöndíjakat adott fiatal szakembereknek. Az EOKIK köré tömörülő szakemberek roma és Balkán tárgyú kutatásai nemzetközi visszhangot váltottak ki.

Az évi 70 millió forintos költségkerettel gazdálkodó intézetnek az előző kormányzat még átutalta az első félévi működéshez szükséges összeget, az Orbán-kormányzattól viszont eddig egyetlen fillér sem érkezett. Amikor a kuratórium augusztusban igényelte a második félévre esedékes költségvetési támogatást, Gál András Levente államtitkár tudatta, hogy a kormány zárolta az összeget, „ennek kifizetésére nem kerül sor”.

Az EOKIK vitatta a döntés jogszerűségét és tévesnek minősítette a jogszabályi hivatkozást, de e felvetésekre nem kapott választ. És pénzt sem. Miután a nemzetpolitikai célokat prioritásai között tartja számon az Orbán-kabinet, még inkább feltűnő, hogy a rendszerváltás óta a mostani az első olyan kormány, amelynek egyáltalán nincs a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politikáját megalapozó kutatóintézete, szakmai háttérintézménye. Így sokak szerint a fideszes nemzetpolitika inkább belpolitikai célokat szolgál, mintsem a külhoni magyarság érdekeit.

– Az intézmény a teljes egzisztenciális bizonytalanság állapotába jutott, a munkatársainknak már bért sem tudunk fizetni, nem beszélve a rezsiköltségekről, a fűtésről, a világításról. Ilyen körülmények között is mindenki bejár, teszi a dolgát, az elfogadott kutatási tervek szerint igyekszünk dolgozni – jellemzi az EOKIK-nál kialakult helyzetet a kuratóriumi elnök. Törzsök Erika szerint vita tárgya lehet a működési forma, például, hogy közalapítvány maradjon-e a jövőben az EOKIK, ám úgy gondolja, hogy a kormánynak nem volna szabad bizonytalanságban tartania a tudományos eredményeikkel már létjogosultságukat bizonyító szellemi műhelyeket. Véleménye szerint az EOKIK esetében már beindult a szakmai és egzisztenciális ellehetetlenítés folyamata.

– Elképesztő, hogy a kormány nem bírja elviselni egy olyan kicsiny, ámde szakmai megbecsülésnek örvendő intézmény létét, mint a miénk, amely a kormányváltással a személyes és az ideológiai bosszú tárgya lett – hangoztatta a kuratórium elnöke.