Három fő kérdésre összpontosítja figyelmét a Greenpeace környezetvédelmi szervezet, amikor a magyar elnökség esélyeit latolgatja. Mint Jorgo Riss, a brüsszeli európai iroda vezetője kifejtette: az energiapolitikában, a mezőgazdaságban és a cianidos aranybányászat betiltásában tűnhet ki Magyarország. Ehhez ütköznie kell az Európai Bizottsággal, és persze sokkal tágabb összefüggésekbe kell helyeznie ezeket az ügyeket.

A Greenpeace úgy véli, hogy az energiapolitika egyes elemeinek megítélésében Magyarországnak szakítania kellene az új tagállamok vezető erejévé váló Lengyelországgal, amely – elavult, jórészt a szénbányászaton alapuló energiaellátása miatt – kevésbé lehet partner a megújuló energiaforrások minél gyorsabb meghonosításában. Ám az EU 2020-as stratégiája a zöld növekedést helyezi előtérbe, és a Greenpeace is úgy látja, hogy új munkahelyeket például a megújuló energiaszektor teremt, nem pedig a környezetkárosító szénbányászat.

Megújulón azonban a Greenpeace semmiképpen sem érti a nukleáris reaktorokat. Riss kérdésünkre elismerte, hogy a nemzeti stratégiák egyelőre túlságosan is támaszkodnak (például) a biomasszára vagy a bioüzemanyagokra, amelyek kétségkívül kellemetlen mellékhatásokat is produkálhatnak.

A második nagy téma, ahol a magyar EU-elnökség a Greenpeace szemében kitüntethetné magát, a genetikailag módosított szervezetek betiltása. Minthogy az Európai Bizottság a tagállamokra bízná az engedélyezést, de nagyon gyenge jogi alapot adna a tiltás érvényesítésére, a magyar elnökségnek erre a kérdésre nagy erőket kellene mozgósítania, akár több munkabizottságot felállítva. Magyarországnak sok szövetségese van, és az európai polgárok egyértelműen aggódnak, ha génmódosított élelmiszerről hallanak.

A Greenpeace szerint mind több tudományos elemzés arra utal, hogy a génmódosítás súlyos veszélyeket hordoz magában, és növeli az igényt a vegyszerek használatára az agráriumban. Ez átvezet egy másik témához, azaz a közös agrárpolitika reformjához, amelynek vitája a magyar elnökség alatt felélénkül.

Riss azt mondta, hogy az agrárreform következtében közpénzeket csak közjavak előállítására kellene fordítani, vagyis fokozottan figyelembe kellene venni a környezeti hatásokat és a minőségi élelmiszerek előállítását. Értékelése szerint jelenleg az uniós agrárpénzek a gazdákon keresztül a vegyipart és az fosszilis forrásokra épülő energiaipart támogatják. Hozzátette: az organikus gazdálkodás az egyetlen, ami a fiatalok figyelmét ismét a mezőgazdaság felé tereli, és ez a módszer még munkaigényes is, azaz növelheti a foglalkoztatást.

A harmadik nagy terület, ahol a magyar soros elnökség sikert mutathat fel a Greenpeace szempontjából: a cianidos aranybányászat tiltása. Az Európai Parlament erről már határozatot fogadott el, de az Európai Bizottság egyelőre nem látszik meggyőzhetőnek, vagyis semmi sem változott. Ám a magyar elnökség megpróbálhatná áttörni a falakat.

Szélturbinák a cottbusi szénerőműnél