Válságban fogan a magyar elnökség
A magyar kormány tagjai az illetékes biztosokkal beszélték át a menetrendet, s közös „kormányülést” is tartottak.
Az ír válság azonban ellopta a show-t, hiszen a brüsszeli tudósítók elsöprő többsége a tanács épületében az uniós pénzügyminiszterek találkozójának végkimenetelét várta. A bizottság sajtótermébe külföldi újságírók alig merészkedtek be, s a kevés feltehető kérdés közül egy így is az ír helyzetre vonatkozott, s nem a magyar elnökség terveire. Orbán jelezte is, hónapokkal ezelőtt még úgy gondolta, elég, ha a magyarok jól viselkednek, s előhoznak néhány számukra fontos kérdést, mint a kulturális sokszínűség vagy a Duna-stratégia, netán a vízkészletek alakulása. De a program alaposan megváltozott, most teljesen más magatartásra lesz szükség, hogy az eltérő véleményeket a kompromisszum felé tereljék. Megnyugtatásul közölte: a kétharmados többség birtokában belpolitikai fejlemények nem fogják nehezíteni az elnökség dolgát. Hozzátette: a legnagyobb ellenzéki párt is elkötelezte magát az uniós elnökség sikere mellett.
Az Írországra vonatkozó kérdésre Orbán azt válaszolta: tanácsot nem adna, de a magyar tapasztalat az, hogy minél előbb jobb megszabadulni az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásától, s visszatérni a piacra. Igaz, bevezetőjében arról beszélt, hogy az államadósság csökkentésének magyar programja egybevág az európai elképzelésekkel, mert „szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy hitelből mindent lehet”.
Barroso egyértelművé tette, hogy támogatja a magyar elnökséget, teljes a bizalma, és utalt arra is, hogy a fél évre a figyelem középpontjába kerülő tagállamnak nagyon ügyelnie kell a közös játékszabályok betartására, például a deficitcélok teljesítésére.
Mindketten felsorolták, mi vár a magyar elnökségre. A fellobbant ír válságot tetézi, hogy a 2011-es uniós büdzséről összeomlottak az intézményközi tárgyalások, s ha nem lesz költségvetés januárban, annak –Orbán szerint – súlyos következményei lehetnek az agrárés egyéb uniós pénzek utalásának akadozása miatt is. De a magyaroknak kell bevezetniük például a gazdasági fél év fogalmát a gyakorlatba, vagyis hogy a tagállamok előbb mutatják be költségvetéseik főbb mutatóit, amelyeket a huszonhetek megvitatnak. De le kéne zárni a gazdaságpolitikák mélyebb összehangolását célzó jogalkotási folyamatot, útjára kell indítani a 2020-as versenyképességi stratégiát, behajtani a nemzeti reformprogramokat, megkezdeni az alkudozást a 2014 utáni költségvetési időszakról, ideértve a közös agrárpolitika és a kohéziós politika reformját. Részben magyar ösztönzésre is az év elején Brüsszelben energiaügyi csúcstalálkozót tartanak, aztán tavasszal a keleti partnerekkel Budapesten rendeznek konferenciát. A magyar elnökség szeretné előmozdítani a horvát csatlakozás ügyét, s értesüléseink szerint e kérdésben érzékelhető volt némi különbség a véleményekben, bár a bizottság megerősítette, nem kívánja lassítani a folyamatot. Nemrégiben Füle bővítési biztos utalt rá: ellentétben Romániával és Bulgáriával, Zágráb akkor csatlakozhat, ha nem kényszerül az unió az igazságügyi reform utólagos ellenőrzésére.
A miniszterek és államtitkárok a biztosokkal tárgyaltak délután. Andor László foglalkoztatási biztos lapunknak elmondta, hogy például a roma stratégia menetrendjét egyeztették, szó volt oktatási, foglalkoztatási, demográfi ai kérdésekről, amelyek az unió programjába illeszthetőek.
