De Orbán Viktornak van egy óriási előnye: nagy többséggel rendelkezik a magyar parlamentben, ezért a következő fél évben valóban az uniós ügyekre koncentrálhat majd. A német szociáldemokrata Schulz ezúttal azt hangsúlyozta, hogy nem kritizálni jött, ez a magyar szocialisták feladata; az Európai Parlament baloldali frakciója nevében konstruktív együttműködést ajánlott a magyar miniszterelnöknek.

Ennek fényében nem fukarkodott a jóindulatú jelzőkkel: a magyar kormány gondosan felkészült, és az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy az államapparátus is elég hatékonyan működik. Schulz kiemelte, hogy Orbán Viktorral hasonlóan látják az unió előtt tornyosuló problémákat: mindketten attól tartanak, hogy reális veszély az EU három részre szakadása. A német–francia direktórium, az eurózóna többi tagja, illetve a még a monetáris unión kívüli EU-tagállamok egyre nehezebben tudnak együtt haladni. És akkor még nem beszéltünk a különleges jogállást élvező Nagy-Britanniáról. – Márpedig a közösség csak akkor működőképes, ha az államok nem egymás ellen, hanem egymással együtt dolgoznak – tette hozzá a német politikus. Ám figyelmeztetett: Orbánnak tartózkodnia kell a nacionalista hangnemtől az európai politikában, ellenkező esetben nehéz hat hónap vár rá. De tapasztalt politikusként bizonyára tudja, hogy mit lehet Magyarországon megtenni, és mit Európában.

Schulz ugyanakkor elismerte, hogy Európa nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értelemben is válságban van: amikor tíz évvel ezelőtt Jörg Haider pártja kormányzati tényező lett Ausztriában, óriási felháborodás sörpört végig a kontinensen. Ma tíz országban ülnek a parlamentben a szélsőjobboldali erők, olykor tíz százaléknál is nagyobb aránnyal, Hollandiában és Dániában pedig külső támogatásuktól függ a kormány sorsa. A frakció ezért a Budapesti nyilatkozattal az eddiginél határozottabban szeretne tiltakozni a kirekesztés, a szélsőjobb előretörése ellen.

– Az emberekben a válság miatt egyre nőnek az egzisztenciális félelmek, rengeteg munkahely szűnt meg, teljes a bizonytalanság – ismerte el Schulz –, ám erre nem a populista pártok egyszerű, egymondatos válaszai kínálnak megoldást. Meg kell értetni a társadalommal, hogy a globalizált világban nincsenek egyszerű megoldások. Az antiszemitizmus nem teremt munkahelyeket – hangoztatta Schulz. A szocialisták feladata kettős: küzdeni kell minden intolerancia ellen, és hiteles megoldásokat kell kínálni. Szembe kell nézni azzal is, hogy a politikusok bizony a problémák egy részét sokáig alábecsülték, vagy épp a szőnyeg alá söpörték, és ez most robbanásveszélyessé vált.

Az európai konzervatív hullámot látva sokan a szociáldemokrácia végét vizionálják, de Schulz ennél jóval optimistább: – Mindenki, még a konzervatívok is, baloldali szlogeneket hangoztatnak – mondja. – Nicolas Sarkozy francia államfő legutóbb az Európai Parlamentben úgy beszélt, mint Karl Marx az emigrációban – mond egy meghökkentő példát. A jobboldal átveszi a baloldali retorikát, de hozzá jobboldali megoldásokat ajánl, ez pedig egy idő után szemet fog szúrni a választóknak. Lehet, hogy valahol már meg is történt: éppen Görögországban – ahol a legsúlyosabb a válság, és ahol a baloldali kormánynak drasztikus reformokat kellett végrehajtania – tudtak megerősödni a szocialisták. A dél-európai ország után – Schulz reményei szerint – hamarosan Írországban és Dániában is bekövetkezhet egy baloldali fordulat.

Schulz: Három részre szakadhat az unió?