– Budapesti látogatása során többször említette, hogy szeretné, ha az Európai Unió felülvizsgálná Iránnal kapcsolatos magatartását. Mit vár a magyar elnökségtől ezen a téren?

– Az Európai Unió külpolitikáját nem tudjuk pozitívnak értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az unió politikája, és döntései nem a valóságon alapulnak. Szerintünk az EU döntéseit az Egyesült Államok befolyásolja, ami nem méltó Európához. Reméljük, hogy a lisszaboni szerződés utáni szerkezetváltozásoknak köszönhetően az EU erős és független szerepet tud majd játszani a nemzetközi színtéren, hogy lehessen rá számítani mint a nemzetközi ügyek meghatározó szereplőjére. Ugyanakkor még mindig vannak bizonytalanságok az új európai rendszer tekintetében: nem világos a soros elnökségek felelősségi köre, és Catherine Ashton, az unió „külügyminiszterének” szerepe is tisztázandó.

– Úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi magyar kormány nyitottabbnak tűnik a kapcsolatok fejlesztésére Iránnal, mint elődje volt.Mire gondolt?

– Az új kormány színre lépése óta reménykeltő belső változásokat tapasztalunk az országban. Példaként említeném a parlamentben létrejött magyar–iráni baráti csoportot és az ennek nyomán újjáalakult magyar–iráni baráti csoportot az iráni törvényhozásban. Ezek a csoportok erősek és aktívak, amelyek befolyásolni tudják a parlament légkörét, s tekintve a törvényhozás kiemelkedő szerepét, egy új aktivitás elejét jelenthetik. Biztató, hogy a magyar illetékesek is kifejezték: áttekintik a kapcsolatokat, és feltérképezik az együttműködés további lehetőségeit. Optimista vagyok.

– A kampány során felmerült az a vád a Jobbik ellen, hogy Irán vagy iráni szervezetek támogatják anyagilag a pártot. Milyen a kapcsolata Iránnak a Jobbikkal?

– Ezt öntől hallom először! Nem tudom, honnan származik ez a híresztelés, de felteszem, inkább belpolitikai okai vannak, s a konkurens pártok terjeszthetik. A feltételezés elfogadhatatlan. Megmagyarázhatatlan, hogy amikor egy párt vagy csoport elfogadja egy ország politikáját, akkor rögtön azt mondják rá, hogy az az ország pénzeli. Ugyanez a vád érné a Fideszt vagy az MSZP-t, ha esetleg magukévá tennék érveinket. Mi örülünk, hogy adott pártok a valós helyzet alapján ítélik meg Iránt, és nem mások nyomására vagy a propaganda hatására.

– December 5-én várható, hogy Irán és az ENSZ BT öt állandó tagja, valamintNémetország tárgyalóasztalhoz ül az atomkérdés ügyében. Mit vár ettől a fordulótól, és hogyan hatott Iránra a legutóbbi szankciócsomag?

– Utazzon Iránba, és nézze meg az emberek hétköznapi életét! A mindennapok ugyanúgy folynak tovább, a legkisebb jelét sem találja a szankciók hatásainak. Úgy gondolom, a szankció hibás politika volt, s sajnos az EU is sokkal szigorúbb korlátozásokkal sújtott minket, hogy nyomást gyakoroljanak ránk. Iránnak számos lehetősége van a nemzetközi színtéren, a szankciók miatt nem kell hogy lemondjon a nemzeti érdekeit szolgáló döntésekről. A tárgyalásokkal kapcsolatban pedig reméljük, hogy a felek reálisan közelítik meg a kérdéseket, s ennekmegfelelően állítják öszsze a napirendet.

– Iránnal kapcsolatban nagy port vert fel Szakine Mohammadi Astiani ügye, akit házasságtörésért, férje meggyilkolásában való bűnrészességért ítélték halálra, és megkövezés vár rá. Irán modern államnak mondja magát. Ez hogy fér össze a megkövezéssel?

– Az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Komoly kérdés számunkra, hogy ez a hat éve húzódó ügy miért lett hirtelen olyan fontos, miért fújták fel. Főleg hogy párhuzamosan az USA-ban kivégezték Teresa Lewist, aki szintén megcsalta és megölte a férjét, de szellemi fogyatékos volt. Az ő ügyével mennyit foglalkozott Magyarország vagy az EU? Ő nem volt ember? Hallgatni kell róla azért, mert Amerikában történt? Iránban néhány éve másféle büntetésekkel helyettesítik a megkövezést. Más muszlim országokban viszont rendszeresen alkalmazzák, sőt van, ahol karddal fejeznek le elítélteket. Ezeket az államokat mikor vonják kérdőre? Ma Nyugaton az emberi jogok a politika szolgálatában állnak: nem az emberek jogairól van már szó, hanem pusztán a politika egyik eszközéről.

iráni