Kettős válság vár a magyar elnökségre
– Nem sikerült európai szellemben megállapodni a büdzséről – jegyezte meg kedden José Manuel Barroso bizottsági elnök, miközben ezzel egy időben az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy az eurózóna „túlélési válságáról” beszélt.
Orbán Viktor kormányfő szerdán Barrosóval és Van Rompuy-jal tárgyal Brüsszelben – a kabinet tagjai pedig a biztosokkal – a magyar uniós elnökség programjáról és feladatairól, ám a korábban elképzelt menetrendet és prioritásokat az élet átírta. S a két válsághoz csatlakozik a gazdasági kormányzásnak a krízis által kikényszerített bevezetése, illetve ezzel kapcsolatban a jogalkotási folyamat vezénylése, lényegében a stabilitási paktumnak a nemzeti szuverenitást tovább gyengítő, azaz az integrációt mélyítő reformjának a felügyelete – egy olyan tagország számára, amely a nyáron nem tudott és nem is akart megállapodni az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a 2008-ban számára folyósított hitelprogram részleteiről, mert „függetlenségét” kívánta növelni. Igaz, ezt követően kényszerűen belement a költségvetés hiányának az EU által megkövetelt csökkentésébe, ám ehhez megkezdte a nyugdíjreform felszámolását. A tagállamok kormányait képviselő tanács és a törvényhozás hétfőre már egyetértésre jutott abban, hogy a jövő évi kiadásokat csak 2,9 százalékkal emelik – az EP hat százalékot akart korábban –, de nem tudtak közös nevezőre jutni a jövőről. Pontosabban arról, miként lehetne a büdzsét rugalmasabbá tenni, hogy reagálhasson a váratlan fejleményekre, s hogy az EP-nek a lisszaboni szerződésből levezetve milyen szerep jut a következő költségvetések kialakításában, megkezdődhet-e az alkudozás a saját források növeléséről, tehát valamilyen uniós adó bevezetéséről. Nagy-Britannia és Hollandia – illetve még néhány állam, például Svédország, Dánia, Csehország – megakadályozta a megegyezést. A keddi kudarc ezért többnek látszik uniós intézményi válságnál. – A patthelyzet kialakulásának egyik oka az, hogy senki sem tudja, mi lesz holnap, s mit temet maga alá az ír, a portugál és nyomában esetleg a spanyol válság, s milyen további terheket ró ez a megszorítások miatt fuldokló tagállamokra – mondta lapunknak Bokros Lajos, aki a nagyobbik brit kormánypárt irányította konzervatív és reformer frakció nevében tárgyalt az uniós büdzséről.
A bizottságnak most új költségvetési javaslatot kell készítenie, ez eltart néhány hétig, de ha sikerül is a belga elnökségnek még előrevinnie a büdzsé ügyét, az csak a magyarok alatt ölthet végső formát. Amíg nincs elfogadott 2011-es büdzsé, addig viszont a 2010-es kiadásokat 12 részre osztják, ám az idei költségvetési sorok nem tartalmaztak tételeket az új feladatokra, mint például a külügyi szolgálat, vagy az európai pénzügyi felügyeletek. A helyzet azonban – mint Janusz Lewandowski költségvetési biztos utalt rá – veszélyezteti még a mezőgazdasági kifizetéseket is.
S ha ez nem volna elég, itt az eurózóna újabb válsága, az ír. Igaz, a valutaövezet ügyeit elsősorban az eurót bevezető országok intézik, de a huszonheteknek is van beleszólásuk. A jogalkotási javaslatok az asztalon hevernek, akárcsak a róluk megindult éles viták. A magyar elnökségnek nagyon öszsze kell szednie magát, ha a valutaövezeten kívüli országként jól akar lavírozni, s Brüsszelben fenntartásokat leginkább most ezzel kapcsolatban hallani, különös tekintettel a személyi kínálatra is.
Az eurózóna pénzügyminiszterei kedden este ültek össze lapzártánk után véget ért tanácskozásra, hogy az ír államadósságválságról vitatkozzanak. Miután – s részben éppen a német–francia kezdeményezés miatt – az ír államkötvényhozamok kilenc százalék fölé emelkedtek a múlt héten, Dublinra egyes uniós országok, például a németek nyomás gyakorolnak a májusban kitalált, de ideiglenes mentőalap megcsapolására. Brian Cowen ír kormányfő azonban kedden este – a brüsszeli tanácskozással egy időben – azt mondta, hogy már a jövő héten közzéteszik a négyéves költségvetési tervet. Ezzel egyértelműen arra célzott, hogy nem kíván külső támogatást kérni. Ám Brüsszelben Olli Rehn pénzügyi biztos egyrészt azt hangoztatta, hogy az eurózóna nem küzd a túléléséért; másrészt közölte, Dublin tárgyal az Európai Bizottsággal, az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal. Hozzátette: inkább az ír bankokkal van baj, mint az állami költségvetéssel. De a németek elutasítják, hogy az eurózóna mentőalapjából ír bankokat tőkésítsenek fel.
Orbán Viktor és a teljes magyar kormány szerdán – amikor még az uniós pénzügyminiszterek is tanácskoznak –Brüsszelben két válságkezelési kísérletbe is közvetlenül betekinthet, ami az uniós dolgok jelenlegi állása szerint nagyon hasznos lehet.
