– Még dolgozunk a szövegen –mondta hétfőn Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, a pénteki lisszaboni csúcs előtt tartott sajtóértekezleten. A szöveg, forrásaink szerint sincs még teljesen készen, bár mindenki arra számít, hogy az állam- és kormányfők elfogadják az új, tíz évre szóló stratégiai koncepciót, amely Rasmussen szerint „a területi védelem hozzáigazítása a kor követelményeihez”. Vagyis az alapértékek maradnak, de a hidegháború után az eljelentéktelenedés felé haladó atlanti szervezet az új fenyegetések azonosításával találta fel újra önmagát: a terrorizmustól az energiabiztonságon át a számítógépes hálózatok védelméig terjed az új veszélyek listája. Ezzel párhuzamosan bővül a konfl iktusok rendezésébe partnerként bevonandók köre. Afganisztánban például aligha lehet megnyugvás Pakisztán, illetve India, továbbá Kína részvétele nélkül. Utóbbival együtt lehetne működni a tengeri kalózkodás felszámolásában is.

Barack Obama, amerikai elnök számára a legfontosabb eredmény az lenne, ha a koncepcióba bekerülne a rakétavédelem NATO-programmá érlelése. A rendszer szintén a szövetségesek területét és lakosságát védené, s a hálózat lényegét az Egyesült Államok szolgáltatná. Ennek nyomán a többiekre tíz év alatt mindössze 200 millió euró további költség terhelődne a parancsnoki központ kialakítására és a meglevő elemek összekötésére. S a jelek most arra utalnak – miután Medvegyev orosz elnök is elutazik Lisszabonba –, hogy Moszkva immár kész megvizsgálni, miként működhetne együtt. Rasmussen azt mondta, hogy a NATO és az orosz rendszer kapcsolatát kellene létrehozni ahhoz, hogy az információkhoz, az adatokhoz mindenki hozzájusson. De forrásaink szerint szó sincs arról, hogy az oroszok beleszólhatnának a NATO döntésébe, vagy hogy az atlanti szervezet az orosz területet is védené.

Egy-két kérdés azonban vitatott még. Beleírják-e a szövegbe Lisszabonban, hogy mely országok fenyegetik atomrakétákkal a NATO-tagállamokat, vagy csak a veszélyt nevezzék meg, ahogy például Törökország szorgalmazza a maga térségi stratégiai szempontjai miatt? S miként egyensúlyozzanak az atomfegyvermentes világkép és a nukleáris arzenál megőrzése között?

A csúcson meghirdetik az afganisztáni átmenet kezdetét is, azaz 2011-től fokozatosan átadják a katonai műveleteket az afgánoknak, s ezzel az amerikai erők létszámát is csökkentik. A cél az, hogy 2014-re teljesen átkerüljön a kezdeményezés az afgán kormányhoz, de még ezt követően is maradnak majd nemzetközi erők az országban. Rasmussen emlékeztetett rá, hogy épp a nemzetközi jelenlét kényszerítette rá a tálibokat a tárgyalásra.