Szöuli pofonok a jokohamai csomagban
Barack Obama pénteken érkezett meg Tokióba, de látogatásának középpontjában az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC), a globális összterméknek több mint a felét előállító, 21 országot felvonultató tömörülés jokohamai csúcsértekezlete áll.
Kérdés, hogy ezt mennyire árnyékolják be majd egyrészt azok a problémák, amelyeket a résztvevők gyakorlatilag magukkal visznek a szöuli G20-csúcsról (árfolyamháború, gazdaságélénkítés kontra költségvetési fegyelem, külkereskedelmi mérleghiány), illetve az APEC nagy játékosainak (USA, Kína, Japán, Oroszország) kétoldalú politikai nézeteltérései.
Japán kapcsolatait komoly területi viták terhelik Kínával (Szenkaku-szigetek) és Oroszországgal (Kuril-szigetek) is, és nemrég olaj volt a tűzre Dmitrij Medvegyev orosz elnök példátlan látogatása ez utóbbiak egyikén, Kunasiron. Obama a világ legnagyobb lapjában, a japán Jomiuri Simbunban pénteken felszólította Kínát, hogy tartsa be a nemzetközi jogot regionális vitáiban – ez közvetett utalás volt a Dél-kínai-tengeren tevékenykedő fegyveres járőrhajókra. Ugyanakkor az amerikai–japán viszony sem felhőtlen; az előző kormányfő, Hatojama Jukio bukásához vezetett, hogy nem tudta betartani választási ígéretét, a Futenma amerikai légibázis kiebrudalását Japánból – csak áthelyezik Okinaván belül. Obama Hatojama utóda, Kan Naoto mellett az APEC-csúcs margóján ismét tárgyal kínai kollégájával, Hu Jintaóval, illetve Medvegyevvel is – miközben párttársai otthon azon dolgoznak, hogy a szenátus még az idén ratifi kálja a Moszkvával kötött új START-egyezményt, Obama eddigi legjelentősebb külpolitikai eredményét.
Az APEC-től formailag függetlenül, de tagságára épülve zajlik – ha nem is akadályok nélkül – a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének, a Transz-Csendes-óceáni Partnerségnek (TPP) a kialakítása. Ez azért is jelentős, mert ugyanakkor a térséget –mint Amerika példázza a legjobban – igen jelentős, a tőkemozgásokat és a foglalkoztatást is érintő külkereskedelmiegyensúly-hiány jellemzi. Azaz nem működik a piac önkorrekciója, a sokszor emlegetett „láthatatlan kéz”. Pénteken két vezető amerikai lap is arról írt: Japán szintén vívódik, miközben exportiparágai ugrásra készen állnak a szabadkereskedelemre, agrárvédő politikája szélsőségesen protekcionista, a rizsimportot például 778 százalékos büntetővám terheli.
Nobel-békedíjasok szűk hirosimai körben
A dalai láma és más neves személyiségek részvételével tegnap megnyílt Hirosimában a Nobel-békedíjasok háromnapos világtalálkozója, melynek fő célja az atomfegyverek leszerelésének sürgetése. Az évenkénti találkozót első ízben tartják Európán kívül, a helyszín önmagáért beszél, az amerikai légierő a japán városra dobta le az egyik atombombát a második világháború végén. Az AFP értesülései szerint az 1989-ben kitüntetett dalai lámán kívül a meghívást öten fogadták el a Nobel-díjasok közül: Mohamed El Baradei (2005), a NAÜ, az ENSZ atomenergia-ügynöksége volt vezetője, Jody Williams (1997), a gyalogsági aknák betiltását kezdeményező civil szervezet koordinátora, Frederik W. de Klerk, korábbi dél-afrikai elnök, aki 1993-ban Nelson Mandelával együtt kapta a díjat, az északír megbékélést szorgalmazó Mairead Corrigan
Maguire (1976) és az iráni emberijogi aktivista, Shirin Ebadi (2003). A tavalyi kitüntetett Barack Obama ugyan Japánban tartózkodik, de a csendes-óceáni APEC-fórumon vesz részt. Mihail Gorbacsov pedig egészségügyi okokra hivatkozva mondta le részvételét. A hirosimai találkozó megnyitóján a város polgármestere, Tadatoshi Akiba azt mondta: nagy figyelmet kívánnak szentelni a tanácskozáson annak a két Nobel-békedíjasnak, így az idei kitüntetett, a 11 éves börtönre ítélt kínai ellenzéki Liu Xiaobónak és a mianmari Aung San Suu Kyi (1991) demokrata aktivistának, akiket hazájukban börtönben, illetve házi őrizetben tartanak. A mianmari katonai vezetés a húsz év óta első, múlt vasárnapi választásokat követő hétvégére, november 13-ra ígérte San Suu Kyi kiengedését, ám tegnap már több száz híve gyűlt össze a lakásánál. (Munkatársunktól)
