Az ír adós nem tüntet, hanem fizet

Írország nem adja fel függetlenségét, nem fordul(t) segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz vagy az Európai Unióhoz – így szól az üzenet, amelyet a dublini kormány mantraként hajtogat. Ám ebben senki sem biztos: az ír államkötvények hozama az egekbe szökött, így a piacról kölcsönt felvenni egyre drágább az ország számára.

A helyzet súlyosságáról a helyszínen tájékozódó Olli Rehn EU gazdasági biztos azt hangoztatta: Brüsszel bármikor kész segíteni az országon. A Reuters EU-s forrásokra hivatkozva tegnap azonban azt jelentette, hogy a háttérben már tárgyalások zajlanak egy uniós segélycsomagról.

Az egykor káprázatos növekedést produkáló, 4,4 millió lakosú szigetországot megviselte a gazdasági válság: az állam öt bankot mentett meg, amiért súlyos árat kell fizetni. A költségvetés hiánya az idén eléri a GDP 32 százalékát. Brian Cowen miniszterelnök bejelentette, hogy amegszorításokkal négy év alatt a hiányt három százalékra csökkentik, ám sem ez a fogadkozás, sem a bankmentő csomag nem nyugtatta meg a befektetőket.

A Cowen-kormány pár héten belül mutatja be a 2011-es költségvetés tervét, amely a „négyéves terv” első lépése. A hírek szerint a liberális irányultságú Fianna Fáil és a Zöldek koalíciója elsősorban a szociális kiadásokon spórolna és adót emelne, azaz a lakossággal fizettetné meg az ötvenmilliárd eurós bankmentő csomagot. – Vannak elégedetlenek, de nem hiszem, hogy a görögországi sztrájkokhoz hasonlókra kellene számítani – válaszolta a Népszabadság kérdésére David Duffy. A dublini Economic and Social Research Institute munkatársa szerint az írek értik, hogy milyen nagy bajban van az ország, és tudják, hogy a tüntetés azon nem segítene. – A munkanélküliség ötről 13,5 százalékra ugrott. Az emberek inkább örülnek, hogy még van munkájuk – tette hozzá. Duffy szerint sokan érzik bizonytalannak a jövőt, ezért az elmúlt hónapokban megnőtt a lakossági megtakarítások aránya, és visszaesett a fogyasztás. Az egyre népszerűtlenebb kormány abban bízik, hogy a költségvetést sikerül elfogadtatnia az ellenzékkel, a piacok pedig a számokat és az egységet látva újra bizalommal lesznek az ország iránt. Az ellenzék, a Fianna Gáel és a Munkáspárt azonban minél hamarabb leváltaná Cowent, és azt állítja, nem szavazza meg a költségvetést.

A Reuters által megkérdezett szakértők szerint talán egy előrehozott választás lenne a legjobb: egy új, erős felhatalmazással bíró kormány visszaállíthatná az országba vetett bizalmat. Duffy azonban még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a költségvetés átmegy a decemberi szavazáson. – A pénzügyi tárca minden pártot tájékoztatott a helyzet súlyosságáról. Tudják, most a legfontosabb a piacok bizalmának megnyerése, és ha nem találnak komoly kifogásolni valót a tervekben, nem fogják megvétózni – vélte a közgazdász. Az ország gazdaságát azonban újabb veszély fenyegeti: David Duffy számításai szerint az idei év végére akár kétszázezer, jelenleg a jelzálogkölcsönét fegyelmezetten fizető adós (a hitelt igénylők ötöde) kerülhet nehéz helyzetbe. Egy ilyen fordulat még akkor is nagy terhet ró a bankokra, ha nem is mind hagynak fel a törlesztéssel.

Morgan Kelly, a dublini University College professzora szerint pedig épp a fizetés szinte „össznépi” megtagadása volna a megoldás. A tekintélyes Irish Timesban megjelent elemzése szerint az írek a büszkeségük és a társadalmi nyomás miatt inkább máson spórolnak, de fizetik a kölcsönt, pedig „ha egyszerre kétszázezren vallanák be, hogy szétmarcangolta őket a Kelta Tigris”, akkor az már nem szégyen lenne, hanem a bankokkal szembeni politikai erő.

Dublini kirakat. Spórolnak az írek, mert bizonytalannak érzik a jövőt
Dublini kirakat. Spórolnak az írek, mert bizonytalannak érzik a jövőt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.