Fárasztó testvérharc
A magyar miniszterelnököt ukrán kollégája, Nyikolaj Azarov mellett Viktor Janukovics államfő is fogadja.
Kijevi értesülések szerint elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatai kerülnek terítékre. A határon túli magyarság helyzetét ígéretei alapján kiemelten kezelő Orbántól azonban a kárpátaljai szervezetek hosszabb távon mást is remélnek.
– Kevesen vagyunk ahhoz, hogy bármelyik ukrán párt komolyan vegyen minket. A hiányzó súlyunkat a mindenkori magyar kormánynak kell pótolnia –mondta lapunknak Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ezért is érzi árulásnak, hogy a magyar nemzetiségű szavazók közül sokan ukrán pártokra adták voksukat – állítólag száz hrivnya (egy hrivnya 30 forint) ellenében.
Nyílt titoknak tartja a voksvásárlást az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője is. Gajdos István szerint azonban a gyenge eredmény fő oka, hogy a magyarok „belefáradtak a testvérharcba”. Felvetette a két rivális összefogását, akár közös szervezet létrehozását is, miután a helyhatósági választásokon mindkét párt gyengén szerepelt. Az UMDSZ négy egyéni mandátumot szerzett,míg a KMKSZ a három képviselőt juttathat a 108 fősmegyei közgyűlésbe.
A két vetélytárs útja régóta eltérő: az UMDSZ-t inkább az MSZP tekintette szövetségesének, míg a KMKSZ-t főként a Fidesz. A KMKSZ különutas Ukrajnában is, az UMDSZ viszont együttműködési megállapodást kötött a Janukovics vezette Régiók Pártjával (PR). Több körzetben nem indítottak jelölteket egymás ellen most sem.
Gajdos azt várja, hogy Kijev hamarosan megszavazza a kettős állampolgárság intézményét is, ami a PR orosz ajkú szavazóinak is érdeke. Bízik abban is, hogy hamarosan életbe lép a nyelvtörvény módosítása, amely szerint tízszázalékos kisebbségi arány mellett a régióban hivatalossá válik az adott kisebbség nyelve is. (Ez az arány jelenleg 50 százalék.)
A KMKSZ szerint azonban, ha a magyar pártokra kevesen szavaznak, akkor az ilyen együttműködés semmit sem ér. Erre példa a felvételi vizsgarendszer módosítása is: a PR az emelt szintű érettségi tárgyak sorába az oroszt beemelte, a magyart viszont nem. Gajdos szerint jövőre erre is sor kerül.
