Amerika nem áll háborúban az iszlámmal
Az iszlám világban különösen nehezményezik a közel-keleti békefolyamat megakadását, noha Obama éppen indonéziai útján, kedden bírálta Izraelt a keletjeruzsálemi zsidó otthonbővítések felújításáért.
– A tizenhét hónapban, ami eltelt a (kairói) beszéd óta, elértünk bizonyos előrehaladást, de sokkal többet kell (még) tennünk. Egyetlen beszéd sem törölheti el évek bizalmatlanságát. Világossá tettem, Amerika nem áll és soha nem is fog háborúban állni az iszlámmal... Azok, akik építeni akarnak, nem adhatják át a terepet a terroristáknak, akik viszont a romboláson munkálkodnak – mondta az elnök személyes, gyerekkori emlékeivel gazdagított beszédében. Ebben méltatta Indonézia mint a világ legnépesebb muzulmán lakosságú állama (a 240 milliós népességből 200 millióan Allah követői ) demokratikus és vallásilag toleráns berendezkedését. Egyben „új kezdetre” szólított fel a párbeszédben, amely utat teremt a felek számára ahhoz, hogy túllépjenek nézetkülönbségeiken.
Michelle és Barack Obama ellátogatott Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetjébe, az Isztiklálba (Függetlenség) is – amelyet keresztény építész tervezett. Az Isztiklálban a muzulmán szokásoknak megfelelően levették cipőjüket, a first lady pedig befedte fejét. Ugyanakkor Obama hangsúlyozta kereszténységét, s ezzel próbálta elkerülni, hogy a mecsetlátogatással odahaza olajat öntsön a tűzre. Amerikaiak jelentős tömegei élnek abban a tévhitben, hogy a 44. elnök maga is muzulmán, Indonéziában medreszében (iszlám vallási iskolában) tanult. Sőt külföldön született – tehát jogtalanul lett a washingtoni Fehér Ház lakója.
A viszonylagos indonéziai nyugalom után – ahol „csak” a vulkántevékenység miatt rövidítette le látogatását – Obamára kemény csaták várnak csütörtökön a dél-koreai G20-csúcson, amelynek helyszínére az előző nap érkezett meg. Több fontos állam, így a kínaiak, németek is élesen támadják a Federal Reserve múlt héten bejelentett likviditásteremtő lépését, amelynek keretében 600 milliárd dolláros bankópréssel igyekszik növelni a belső fogyasztást – miután a rövid távú kamatokat és az élénkítőcsomagot tekintve kimerült az amerikai gazdaságpolitikai mozgástér. A dollár emiatti leértékelődése kapcsán azt emlegetik: az USA épp azt hajtja végre, amivel Kínát vádolja.
– A dollár értéke végső soron az amerikai gazdaság alapvető erején alapul – írta Obama a G20-országcsoport vezetőinek írt levelében, világossá téve: országa legfőbb hozzájárulása az lehet a globális kilábaláshoz, ha a fellendüléssel munkahelyek, jövedelem és fogyasztás jár együtt. Eközben a G20-ak a visszhangok szerint nemigen vevők arra az amerikai elképzelésre, miszerint az egyes országoknak a GDP négy százaléka alatt kellene tartaniuk külkereskedelmi mérleg hiá nyukat vagy -többletüket.