Magyar az, aki rám szavaz. Punktum
Értesülésünk szerint a kormány, a magyarországi pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével megtartott múlt péntekiMagyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) zárt tárgyalási szakaszában sem hangzott el érdemi tájékoztatás az Orbán-kabinet által tervezett összmagyar regiszter összeállításának részleteiről. Semjén Zsolt nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettes, az elképzelés felvezetője utóbb a tervet a „szíve csücskének” nevezte. A lista elkészítését azért tartja fontosnak, mert a magyar „világnemzet” lett: szétszórtan él. A kormány arra használná a lajstromot, hogy személyesen elérjen minden magyart, bárhol is él, és üzeneteket küldjön nekik a hazai társadalomról.
Semjén szerint a magyar gazdasági beruházásoknál sem elhanyagolható tudni, hogy az adott térségben hol élnek magyarok, akiknek kapcsolatrendszere segítséget jelenthetne számunkra. A regiszter révén az egyetemes magyarság számára fontos ügyekben mozgósítani lehetne a világ különböző részein élő honfitársakat is – véli a miniszterelnök-helyettes.
A jelek szerint azonban a lista összeállításának előkészítése sem indult meg. A szervezési munkák kezdetén kell majd meghatározni egyebek között: kiknek a neve kerülhetne fel rá, és milyen szempontok alapján? Valójában azt kell majd meghatározni: ki a magyar? Ennek az alapkérdésnek az eldöntését nyilvánvalóan nem fogja megkönnyíteni a MÁÉRT-en elhangzott Semjénbeszéd. A kereszténydemokrata politikus ugyanis azt fejtegette, hogy „nem minden magyar, ami magyarul van”. Igaz, a „minden magyarért küzdeni fogunk” kijelentéssel arra is utalt: a nyugati emigráció negyedikötödik, magyarul már gyakran nem beszélő generációjára is számítanak.
Minthogy a határon túli magyar szervezetek szerepe nem tisztázott az akcióban, az érintett pártok egyelőre várnak. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke bukaresti tudósítónk megkeresésére megerősítette, az összmagyar regisztert érintő budapesti kormányzati tervről nem tud részleteket. Szerinte a regiszter létrehozása nem lesz egyszerű, mert annak adatvédelmi kihatásai is vannak.
– Arról, hogy ezt a listát miként, kiknek a segítségével kívánják összeállítani, egyelőre nem tudunk semmit – mondta pozsonyi tudósítónknak Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Berényi feltételezi, hogy a konkrétumokkal a MÁÉRT jogi és külügyi bizottsága foglalkozik majd, amelyet tudomása szerint még az idén összehívnak. Úgy vélte, hogy a regiszterbe önkéntes alapon lehet majd jelentkezni.
A szlovák újságok és a politikusok egyelőre nem kommentálták a legújabb magyarországi tervet. Tudósításaikban főleg Semjén Zsoltnak azt a kijelentését idézik, amely szerint a regiszter az egész világon óriási nyomásgyakorlási lehetőséget kínál a magyar ügyek mellett vagy a valahol bajba jutott magyar nemzetiségű személyek érdekképviseletében. Listás magyarok című kommentárjában a szlovákiai magyar napilap, az Új Szó emlékeztet a Fidesz 2009-es pécsi adatbázisügyére, és megjegyzi: „Mindenki eldöntheti, mire kellett a Fidesznek a pécsi lista, mire kellhetett nekik egy magyarországi országos jegyzék, és mire kellhet nekik a világ magyarságát tartalmazó összmagyar regiszter.”
A bukaresti Új Magyar Szó ugyancsak felveti a lajstromba kerülés kritériumainak hiányát, és hozzáteszi: „A Híd-Mostnak a MÁÉRT-ról való kizárása azonban nyújt némi eligazítást a kérdésben. Magyar az, aki helyesli azt a politikát, amelyet a kormányzat folytat, nem magyar az, aki helyteleníti. Magyarán: magyar az, aki rám szavaz. Punktum.”
