Jótékonykodásra győzködik a kínai milliomosokat
A „kommunista” Kína hivatalos médiája szinte dicsekedve számol be a honi milliomosok, milliárdosok számának elképesztő gyarapodásáról. Október közepén a sanghaji Hurun Report tette közzé listáját a kínai milliomosokról, majd a napokban a Forbes Asia rangsora került nyilvánosságra. Ugyan vannak bizonyos eltérések, ám a tendencia egyértelmű. A Hurun – amely 12 éve készíti felmérését – idén 1363 személyről (családról) állítja, hogy vagyonuk meghaladja az egymilliárd jüant (150 millió dollárt), szemben a tavalyi ezerrel, s a tíz évvel ezelőtti csak 24 rangsorolttal. Ugyanez a sanghaji felmérés 179 dollármilliárdosról tud. A Forbes Asia 149 kínait rangsorolt a dollárban is milliárdosok közé, ám ez is 49-cel több, mint egy éve. Figyelemre méltó, hogy többségük a hazai piacra termel élelmiszereket, italokat, gépeket, háztartási berendezéseket.
A Forbes Asia magazin szerint a földrészen a kínai milliomosok a legfiatalabbak, átlagéletkoruk 36 év. A rangsorolt 149 dollármilliárdosból viszont csak tízen 40 éven aluliak. A listát 8 milliárd dollárjával a 65 éves Zong Qinghou, az egykor a Danone-vel szövetkező,majd sorozatos perekben a multival szakító Wahaha élelmiszer- és üdítőital vállalatbirodalom feje vezeti. A második helyre viszont 7,2 milliárdjával a 42 éves Robin Li, a Baidu internetes keresőportál alapítója került, aki azért ugorhatott egy év alatt előre több hellyel is, mert a Google összekülönbözött a kínai hatósággal. Míg a kínai átlagember a takarékosságáról híres, az első generációs milliomosokra jellemző a luxusfogyasztás: minél drágább ház, tengerparti nyaraló, esetleg londoni ingatlanvásárlás, importgépkocsik, miként ugyancsak külföldi ruhák, fogyasztási cikkek. Ugyanakkor egyelőre nemigen jellemző rájuk a jótékonykodás, ha csak nem tekintjük annak, hogy munkahelyeket teremtenek.
A China Daily hosszabb cikkben magyarázkodott, hogy az angolszász hagyományoktól eltérően Kínában nincs tradíciója a gazdagok adományozási szokásainak. Ez kényszerű reakció volt a világsajtót bejárt hírre, miszerint kínos körülmények között zajlott le Bill Gates és Warren Buffett két hónappal ezelőtti pekingi konferenciája a jótékonykodásról. A brit Guardian például megírta, hogy két héttel a rendezvény előtt mindössze két kínai jelezte részvételi szándékát. Csak akkor lettek többen, amikor a meghívást pontosították, hogy nem kell kötelezettséget vállalni. A helyi sajtó kivételként egy 88 éves milliomost említett, aki halála esetén vagyonának döntő részét felajánlotta, mondván, a családjának már van mit a tejbe aprítani.
