Kikötésre kész a Duna-stratégia
– A Duna legfontosabb gazdasági dimenziója a szállítás –mondta megnyitóbeszédében a román államfő. Traian Basescu ugyanazt hangsúlyozta, amit a román diplomácia vezetője és az osztrák európai ügyek minisztere is aláhúzott a csúcstalálkozó napjára időzített közös cikkében. A Romania libera című lapban Teodor Baconschi és Michael Spindelegger többek közt azzal érvelt a Duna-stratégia mellett, hogy a folyam hajózhatóságának javításával olcsóbbá és környezetkímélőbbé válhat a szállítás. Utaltak az Ecostat közelmúltban közzétett elemzésére, amely szerint Euró pa-szerte az áruk alig 5,6 százalékát szállítják vízen.
– Noha az elmúlt húsz évben rengeteg változás végbement a Duna-medencében, a régió egyes részei között még mindig nagyok a fejlődésbeli különbségek. A kihívást a folyamat felgyorsítása jelenti, e tekintetben pedig a Duna-stratégia politikai újítás – mondta José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, a stratégia lehetőséget teremt stabil partnerség kialakítására a Duna menti országok között, függetlenül attól, hogy tagjai vagy sem az Európai Uniónak. – Utóbbiak számára lehetőség arra is, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat az EU-val – tette hozzá.
BorbélyLászló román környezetvédelmi miniszter utalt a vízlépcsőkkel kapcsolatos magyar fenntartásokra. Úgy vélte, azért is sürgető a stratégia életbelépése, hogy ezeket a kérdéseket is mielőbb tisztázni lehessen.
A találkozó következtetéseit Emil Boc, a házigazda román és Orbán Viktor, a soros EU-elnökségre készülő Magyarország miniszterelnöke foglalta össze közös sajtótájékoztatón. Boc kiemelte, hogy az Európai Unió jelenleg 95 milliárd eurót különített el a régió fejlesztésére. Reményei szerint a stratégia nagyban hozzájárul majd a pénzalapok hatékonyabb felhasználásához, illetve serkenti a pénzintézetek érdeklődését a térséget érintő projektek iránt. Románia számára kiemelt fontosságú az idegenforgalom ösztönzése, a Bécs–Budapest–Constanta nagy sebességű vasútvonal, valamint két újabb Duna-híd megépítése. Ugyanakkor szeretné elérni egy nemzetközi „vizes” kutatóintézet létrehozását is. – Az elsődleges cél azonban a munkahelyteremtés – mondta Emil Boc. Álláspontjához csatlakozott a magyar kormányfő is, mondván: amelyik országban a legmagasabb lesz a foglalkoztatottság, az lesz a legelőrébb Európában. Orbán hangsúlyozta: Magyarország tisztában van az abból adódó felelősséggel, hogy soros elnöksége idején hagyja jóvá az Európai Tanács a Duna-stratégia végső formáját.
A csúcstalálkozó alkalmával írták alá a Moldovai Köztársaság és Románia képviselői a két ország közötti határszerződést, amelynek előkészítése évekig húzódott.
Már nem téma a kettős állampolgárság
– Konkrétan egyezik a véleményem Emil Boc miniszterelnök véleményével – válaszolta Orbán Viktor a kérdésre, hogy konkrétan mivel támogatja Románia schengeni csatlakozását az Európai Unió soros elnökségére készülő Magyarország. Előzőleg a román kormányfő ismertette Románia álláspontját a kérdésben. – Tisztában vagyunk azzal, hogy az unió külső határának lenni komoly feladat – mondta, hozzátéve: Bukarest nem várja el, hogy Brüsszel eltekintsen a technikai elvárások teljesítésétől, viszont azt igen, hogy a felkészültsége alapján bírálják el. – Románia nem kér, hanem jogot formál a schengeni csatlakozáshoz – erősítette meg a magyar kormányfő. Kérdésre válaszolva Boc elmondta, magyar kollégájával nem került szóba az egyszerűsített honosítás, de „nem lát problémát” ezzel kapcsolatban. Orbán erről annyit mondott: a miniszterelnökök általában a gondokról szoktak társalogni.
