„Az ellenállás még nem ért véget” – figyelmeztette a német rendőrséget Jochen Stay, a Castor atomvonat ellen tüntető egyik civil szervezet vezetője. A játszma napok óta tart az ötezer tüntető és a csaknem húszezer rendőr között: a veszélyes atomhulladékot szállító vonat ezer kilométeres útján valóságos macska-egér harc zajlik. A tüntetők olykor odabilincselik magukat a sínekhez, a rendőrök pedig igyekeznek eltávolítani őket. Bevetnek könnygázsprayt, és olykor fizikai erőszakot is. A Castor vonat még péntek este indult Franciaországból, és várhatóan ma ér célba: közben Gorlebenben vasútról közútra kell átrakodni a tartályokat. Az atomhulladék eredetileg a német atomerőművekből származik, a fűtőelemeket újrahasznosításra küldik a franciaországi La Hagueba, majd onnan a legveszélyesebb hulladékot visszaszállítják Németországba. A Greenpeace szerint a tizenegy tartály mindegyike annyi sugárszennyeződést tartalmaz, mint amennyi az 1986-os csernobili katasztrófánál felszabadult. Az atomvonat ügye lassan két évtizede vitatéma Németországban.

Nemcsak maga az atomszállítmány, hanem a rendőrség fellépése is kritikák kereszttüzébe került: a Bundestagban a baloldal és a Zöldek is kritizálták a kemény fellépést. Ráadásul tendenciát is látnak mögötte: nemrég a vitatott stuttgarti pályaudvar-átépítés (Stuttgart 21) ellen tiltakozókkal szemben vízágyúval és könnygázzal léptek fel a rendőrök, többeket megsebesítettek, egy férfit félig megvakítottak.

A Castor vonat elleni demonstráció kritika a Merkel-kormány atompolitikájával szemben is. A CDU/CSU–FDP kabinet nemrég döntött arról, hogy mégis meghosszabbítja a németországi atomerőművek élettartamát. A reaktorokat eredetileg 2020-ig szerették volna fokozatosan bezárni, de Merkel kancellár szerint egyelőre nem lehet nélkülözni az olcsó energiát. A német társadalom többsége nem ért egyet a döntéssel. Az atompolitika viszont újabb muníciót adott az országszerte amúgy is egyre erősödő Zöldeknek: a kezdetben alternatív városi értelmiségeiket tömörítő párt az utóbbi időben 20 százalékra növelte szimpatizánsainak táborát, miközben a néppártok (nemcsak a szociáldemokraták, hanem a kormányzó kereszténydemokraták is) folyamatosan vesztenek népszerűségükből. Cem Özdemir, a Zöldek vezetője most arra biztatta az elégedetleneket, hogy a civil mozgalmak mellett csatlakozzanak a pártjához, visszaállítva így a politikába vetett bizalmat.

– Angela Merkel tudhatná, hogy mit jelent, ha az emberek az utcára vonulnak – emlékeztetett a kancellár keletnémet gyökereire a Die Weltben.

Ami Merkelt illeti, ő állítólag sokáig barátságosan viszonyult volna egy majdani CDU–Zöld kormánykoalícióhoz – ám ma úgy tűnik, ebből a Zöldek nem kérnek. Mint a stuttgarti civil ellenállással szembeni „bekeményedő”’ CDU-politika, mind az atompolitika olyan fejezet, amely lehetetlenné teszi az együttműködést. Merkelnek viszont főhet a feje: ha a tavaszi baden-württembergi tartományi választáson elbukik a CDU, s a koalíciós partner FDP történelmi mélyponton marad, merre fordulhat támogatókért a kormány?

Birkák és kecskék torlaszolják el az utat az atomszállítmány elől